Hősök voltak mindannyian...

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár időszaki kiállításához /2011. május 25. - 2012. február 28./ kapcsolódik e blog. A „Hősök voltak mindannyian...” címet viselő tárlat a Nagy Háború időszakát öleli fel, és elsősorban Jász-Nagykun-Szolnok megyére fókuszál. A blogon levéltári anyagok, naplók, családi történetek, fényképek, filmek, zenék, könyvek segítségével tárjuk szélesebbre a levéltár kapuit...

Facebook-közösség

Levéltárunk

Ha felkeltettük érdeklődését Levéltárunk munkája iránt, kérjük, látogasson el honlapunkra:

www.szolarchiv.hu

A kiállítás látogatóiról készült képanyagot megtekintheti itt:

Galéria

vagy egyéb anyagokkal együtt itt:

Picasa-galéria

Címkék

13 (1) 1914 (3) 1916 (4) 1918 (2) 29 (1) 29 es népfelkelők (1) 68 (1) 68 as (1) abádszalók (1) ábrahám dezső (1) ádám sándor (1) adatbázis (2) adler ignác (1) adler józsef (1) ajánló (2) alattyán (1) áldozatok (1) apponyi albert (1) aranyalbum (1) arcok (1) avatás (1) babucs zoltán (1) bajnai zsolt (1) béké (1) benesóczky (1) beöthy pál (1) besenyszög (1) bevezetés (1) bihari péter (1) blogszolnok (1) bognár szilvia (1) bojtos gábor (1) bosznia (1) bratunac (1) brázay kálmán (1) bruszilov (1) caporetto (1) cegléd (1) colombo (1) család (2) csata (1) csataló (1) cseh tamás (1) csépa (2) csík zenekar (1) csót (1) cugszfirer (1) czihat károly (1) czira lajos (1) czirmayné kocsis róza (1) Dévaványa (1) diana (1) díj (1) doberdó (4) dokumentumfilm (1) dörgő miklós (1) drfazekassándor (1) drina (1) dull lászlóné (1) dvd (2) előadás (1) első halott (1) első világháború (1) emlékbeszéd (1) emlékmű (7) emlékművek (1) emléktábla (5) emléktáblák (1) endre károly (1) erdély (1) Erdélyi Kálmán (1) erdélyi menekültek (1) erényi béla (1) évek (1) évkönyv (6) évkönyv. (1) exhumálás (1) fazekas sándor (1) fegyverszünet karácsonyra (1) fehértói temető (1) fekete péter (1) felsőház (1) ferencesek (1) ferenc ferdinánd (2) film (3) filmek (1) főgymnasium (11) football (1) Frenyó Iván (1) fülöp tamás (1) gaál jános (1) gaál kálmán (1) gajzágó (1) gavrilo princip (1) gazdacímtár (1) gimnázium (12) giorgio tribotti (1) glaser (1) gömbös gyula (1) gulyás gyula (1) gulyás jános (1) gyalogezred (3) győzelem (1) habarovszk (1) háborús (1) hadak útján (1) hadifestő (1) hadifogoly (5) hadifogság (6) hadi étlap (1) hadszíntér kutató (1) haladás (9) halotti lista (1) harang (2) harmincas (1) harsányi gyula (1) hátország (2) hatvannyolcasok (1) helytörténet (1) hindenburg (1) horthy szabolcs (1) hősi sírok (3) hősök albuma (1) humor (1) hunyady anna (1) huszárok (1) i. világháború (1) iamiano (1) ipartestület (1) isonzó (4) isonzó expressz (2) izraeliták (3) jákóhalma (1) jászapáti (4) jászberény (6) jászkun huszárok (1) jászladány (1) Jászladány (1) jászság (1) jásztelek (1) jász király (1) jász múzeum (1) jnsz megye (1) jókai mór (1) Justh-párt (1) karácsony (5) karcag (6) károly király (1) kártya (1) katolikus (2) katona (1) katonadal (2) katonadalok (1) katona csaba (1) kenderes (1) kenéz béla (1) kengyel (1) kenyeres tarisznya (1) képek (1) képviselő (8) kerékpár (1) kiállítás (2) kijev (1) kisbakonyi sándor (1) kiss ernő (1) kiss jenő (1) kisújszállás (7) kóber leó (1) koller (1) komoróczy géza (1) konferencia (1) konok péter (1) könyv (4) kormánybiztos (1) kovács pál (1) kritika (1) krupanj (1) kuncze imre (1) kunhegyes (1) kunszentmárton (4) kun árpád (1) kuszka (1) labdarúgás (1) legát tibor (1) levél (2) levéltár (3) levéltári esték (2) limanova (1) limanowa (1) lóavatás (1) lóosztályozás (1) lőrik ernő (1) lovcsen (1) mackensen (1) magyar (1) magyar szabadság párt (1) mainam (1) makám (1) március 15 (1) megemlékezés (1) meghívó (2) megnyitó (1) mennyiségtan (1) merénylet (2) mezey sándor (1) mezőtúr (11) mezőtúri újság (1) migály béla (1) miniszter (1) miniszterelnök (1) montenegró (2) morvai istván (1) mtv (1) mudrai kovách antal (1) művésztelep (1) nagykőrös (1) nagy háború (1) nagy lászló (1) napló (14) narancs (1) német történelmi múzeum (1) népfelkelés (1) névsor (3) női katona (1) nők (1) nyereségek (1) offenzíva (1) okolicsányi lászló (1) oláh (1) oláh zsigmond (1) olaszok (2) olaszország (1) olasz hősi halottak (2) örökségünk (1) orosz (1) országgyűlés (5) orvosok (1) palesztina (1) pattantyús-ábrahám dezső (1) pedagógusok (1) péter józsef (1) pethe gábor (1) petropavlovszk (3) pintér tamás (1) polgármester (7) port (1) prága (1) pusztakengyel (1) ráday könyvtár (1) Rákóczifalva (1) rákóczifalva (2) rákoskeresztúr (1) redl (1) református (5) reisinger arnold (1) reklám (1) rekvirálás (2) rózsafi jános (1) said (1) sajtó (1) sajtószemle (6) scheftsik györgy (2) sebesült katonák (1) sipos orbán (1) sírjaik hol domborulnak (1) si gyula (1) sorozat (1) spielberg (1) stencinger norbert (1) szabó barna (1) szabó istván (1) szaller miklós (1) szandszőlős (1) szathmáry istván (1) szegedi kis istván (1) szélkiáltó együttes (1) szende pál (1) szentesi tóth kálmán (1) szent orbán (1) szibéria (2) színház (1) szolnok (22) szolnoki máv (1) szvorák katalin (1) támogatók (1) tanár (1) tanárok (9) tanító (1) tanítók (1) tanítóképző (1) tanulók (8) tatárföld (1) temető (2) templom (2) tiszabura (1) tiszavárkony (1) tobolszk (2) törökország (1) törökszentmiklós (5) törvényszék (1) tóth imre (1) tóth jános (1) transzszibéria (2) túrkeve (4) tüzér (1) udovecz györgy (2) udvardy viktor (1) ügyvéd (2) uitz ujlaki (1) ujlaki rezső (1) újságíró (1) újszász (1) ünnep (1) urál (1) uzsegovszky mihály (1) uzsok (1) vadnay tibor (1) vasút (2) vavrik endre (1) vers (3) verseghy ferenc gimnázium (2) veszprém (1) világháború (2) vitéz (3) vitézi szék (1) vitézi telek (2) vlagyivosztok (2) war horse (1) wenzel ferenc (2) winter andrás (14) zádor istván (1) zene (1) zounuk (1) zsárta (1) zsidó (2) zsidók (3) zsigmond (1) Címkefelhő

Szerkesztő

Bojtos Gábor

Winter András 9. Ázsiából Európába, Európából Ázsiába...

2012.01.15. 13:54 levéltárosok

X. 15-én reggel valami meleg löttyöt, zsírtalan híg levest kaptunk. Kivagonírozás. Csak 11 óra után értünk be a város /Habarovszk/ egyik üres, elhanyagolt, piszkos fabarakkokból álló táborába, hol még ivóvíz sincsen.
 

(…)
Az elhelyezés kritikán aluli. A svédek (Gróf Bonde konzullal az élen) más, egészségesebb táborban, épületben való elhelyezésünket sürgetik. Jelenlegi fabarakkunkban 320-an vagyunk, emeletes priccseken, piszokban. Piszkos az udvar, a latrinák is, minden.
 
mindennek lazac íze-szaga van, evvel etetik (halfej és zsigerek) a disznót, baromfit, még a tej is lazac szagú! Brr!
 
X. 17. Gróf Bonde svéd konzul fáradozásainak eredményeképpen az egyik szomszédos kaszárnya-csoportba telepítették át táborunkat. A helyrehozhatatlanul elhanyagolt és piszkos fabarakkokból emeletes és földszintes kőépületekbe. Itt a helyiségeket saját költségen rendbehozattuk, kimeszeltettük, s az egészségre nézve kedvezőbb körülmények közt lehettünk.
De a cementlapos kőpadló és a kevés fűtőanyag miatt bizony majd megfagytunk télen. Priccsünk alatt a vederben vagy a lavórban bekészített mosdóvizünk reggelre többnyire befagyott.
 
A folytonos sárgakása, a kemény szójabab, a lazac, a kevés szójaolaj, az olajban főzés stb. hónapról-hónapra észrevehetően aláásták testi-lelki ellenálló-képességünket.
 
Bonde svéd konzul adott táborunknak 12.000 R. köl­csönt. Ennek egy része a parancsnokságunknál maradt a kórházi vöröskereszt és egyéb általános jóléti intézmény segélyezésére, a többit közlünk osztották ki. Én is kaptam 20 R-t...
 
A többség zsebe nem bírja az árakat. A tehetősek, dugaszpénzesek kölcsönöket felszippantók, hazai pénzküldeményeket kapók, szóval a burzsujok annál könnyebben vásárolnak fel mindent, még külföldi ananászt, hal- és húskonzerveket, tejport, krémkonzervet, csokoládét és kakaót, nyalánkságokat, finom teát, rumot és bort is szereznek. Titokban fogyasztják kincseiket, tudva nélkülöző bajtársaik pillantása titokban ellenőrzi önző, mással nem törődő életmódjukat! Herék, dologtalanok, s amellett fösvények a közcélra adakozni.
 
X. 23. Dán vöröskeresztes nővér érkezett, aki szeretetadományokat (ruhák, élelem stb.) osztott ki.
XI. 1. Éjjel -10 C° van a szobánkban, aludni sem bírtunk vékony takarónk alatt. Pedig a hideg idő még csak most kezdődik! Gőzfürdőben voltunk a városban: a kabinban nevetnem és mérgelődnöm kellett egyszerre. A hideg-meleg vízcsap a kád felett orosz felírás helyett „Hideg” „Meleg” felírású. Magyarul!
 
XI. 12—15. A Tobolszk-i összpontosított lágerek valamennyi tisztje (kb. 750-800), átköltözött a kaszárnyák kőépületeibe, melyek katonasága a nyugati hadvonalra ment.
 
Az egész kaszárnya-láger elég közel van az Amúrhoz, a padlásról megfigyelhető. Lágerünkben mindenki fúr-farag, szögel, rendezkedik: kecskelábakon nyugvó ágyak, székek, asztalok, polcok, box-elválasztó falak készülnek a régi faépületes tábor anyagából, no meg a lopkodott deszkáktól, fából készül a pleni lakberendezés.
 
Gróf Bonde Petrográdon járt, megerősíti az újsághíreket. Lenin és Trockij a vörös diktátor. Rengeteg az álhír, a latrinahír (lágernyelven gr. Bonde-ról elnevezve: „bonha”, „bonhe”).
 
XII. 5. Megkaptuk két hónapra a hátralékos gázsinkból a 100 R-t, a többit csak ígérik egyelőre.
 
A bolsevik parancsnokság minden itteni lágerből 2-2 tisztet hívott be tanácskozásra: be akarják a sok plenit vonni soraik közé.
A Tiencsin-i német-osztrák-magyarokat segélyező Hilfsverein elnöknőjétől, madonna Hainnéken-től kérdezősködő átirat érkezett a svéd konzulátusra a Habarovszk-i nélkülöző hadifoglyokra vonatkozó felvilágosításokért.
 
XII. 24. Igen szomorú karácsonyest. Kevés cigaretta, tea, cukor, cukor-adomány a svéd vöröskereszttől, komiszul sikerült ünnepi vacsora.
XII. 25. Református istentiszteletet tartott Kovács Arthur zászlós, egykori misszionárius, Nagy Laci /karcagi kántor-tanító; róla egy későbbi posztban, bővebben/ énekkart szervezett néhány nappal előbb és énekeltek az istentiszteleten. Minden felekezetű pleni részt vett az istentiszteleten.
 
A hideg kb. mínusz -35—38 C°, ablakainkon vastagon jégvirágos réteg! A barakkokban dermesztő a hideg, fekszünk, topogunk fagyoskodva, a padló kövezett, vizet sem tarthatunk a vedrekben, lavórokban hosszabb ideig tartalékul.
 
1918. január 1. Szilveszter estét rendeztünk. Vacsorára a svédektől disznót kaptunk, leölték és feldolgozták, tea mellett tombola is volt, valami zene is szólt. (…) Hazagondoltunk, sírt a lelkünk.
 
II. 18. Kínai újév. Az ősi hagyományokhoz oly erősen ragaszkodó kínaiak itt is megülték újévüket, városrészükben, bár mint mondják, csak szürke, szerény keretek közt.
 
II. 19. Kínai színház: Az oroszok „Kitajszki spektakel”-nek mondták. A Tokiói Királyi Színház primadonnája járja a határterületi országrészeket, hogy ápolja az ősi hagyományokat...
 
II. 21. A  Primorszkaja Zsizny  külön kiadása közli, hogy a népbiztosok tanácsa Berlinbe küldött táviratában a kialakult kényszerhelyzet miatt elfogadták a négyes szövetség által Breszt-Litovszk-ban előterjesztett békefeltételeket.
II. 26. Fiatalságunk örömmámorának farsangi mulatsággal, vidám előadással ad kifejezést. Maskarákkal, női ruhába öltözött szereplőkkel álarcosbált rendeztek.
II.         23. (...) a Krasznaja-Rjecska-i (...) legfőbb komité komisszáriusa megjelent a táborunkban, összehívatta az udvarra a tábor foglyait, emberséges hangon szólt hozzánk, kilátásba helyezte, hogy mihelyt megjön Petrográd-ról az utasítás, azonnal megkezdik hazaszállításunkat. Alig merjük hinni, remélni ezt!
 
III. 24. A „Komor és Tsa exporttársaság” Sanghai-ban 50.000 R. kölcsönt ajánlott fel a Priamur-i és Primorszkaja-i magyar hadifoglyoknak. Én is kaptam 40 R.-t otthoni megfizetésre. 
A hazautazásról sok és egymásnak ellentmondó hír tartja állandó izgalomban a pleniket.
 
III. 29. A dán konzul szerint még sok hét beletelhet, míg a hazaszállítást az oroszok megkezdhetik egy-egy fogolycsoporttal. Lukjanov orosz táborparancsnokunkat, ki állítólag Szemjonov tábornokkal konspirált, elfogták. Mi magyarok Hagymásinak csúfoltuk (kínaiul hagyma=luka, ember (férfiember )=hogya, a magyar bakák ezért a kínai férfi után kiabálták saját szórakoztatásukra: Hogya! Hogya luka?)
 
/G.M. Szemjonov (1890-1946); a Bajkálon-túli fehérek tábornoka, "atamán". 1918-1921 között -többek között- Japán támogatásával harcolt a bolsevikok ellen /is/. 1945-ben a szovjetek letartóztatták Mandzsúriában, 1946-ban elítélték és felakasztották. Jobbkeze - Ungern-Sternberg, a "Véres báró"./
 
III. 31. Húsvét vasárnapja. Szép tavaszi meleg napsütéstől olvad a hó. Ma érkezett meg gróf Bonde. Értekezlet a tábor kiküldöttjeinek részvételével a hazautazásunk ügyében. A dánok pleninként 30-30 R-t adnak, megjött a Komor-féle kölcsön is, ezt is befizetjük a hazautazási költségekhez legnagyobbrészt. Istenem! Nem is merünk már reménykedni sem! 
 
IV. 2. Földényi a Budapesti Nemzeti Színház fiatal tagja lázas sietséggel elkészítette a kaszinónkban a színpadot, betanította a szereplőket, előadta a „Tatárjárás”-t. (…) az előadás óriási sikert hozott a magyar fogolyszínészeknek, a német, osztrák nézőink, a svéd, dán konzul, oroszok stb. is a legnagyobb elismeréssel és elragadtatással nyilatkoztak.

 
IV. 7-8. A birodalmi németeket bevagoníroztuk és elindultak nyugatra, hazafelé. Mi is elkészültünk a kocsibeosztásokkal, a transport hogyan-mikénti beosztásaival. Állítólag a németek után a Krasznaja-Rjecska-i, Uszur-i, Spaszkoje-i táborok kiürítése következik, csak azután a miénk. Borzasztó az elkeseredésünk, bizalmatlanságunk, visszafogott indulatunkkal váltakozó reménykedésünk. Hátha mégis, talán?
IV. 16. Szökés hazafelé félhivatalosan!
IV. 17. Hurcolkodás ki a táborból a vasútállomásra, bevagonírozás: 30—35 ember egy vagonban, sok a podgyász, kevés a hely fekvésre, ülésre, mozgásra egyaránt. Sebaj! Hazafelé megyünk! (…) Holzmann főhadnagy az eligazító, összekötő, vesztegető, mindent elintéző, mindenért felelős, agyonfáradó, de mindenkitől rángatott és kritizált mindenesünk. Nagy türelemmel, ügyességgel, sok száraz humorral intézi a dolgát, hálátlan szerepét.
 
Transportunkkal jönnek természetesen a mindig és mindenhová magunkkal vitt magyar legénységi bajtársaink is! Este 6 óra tájt elindultunk haza! A legtöbben szótlanul ültünk, bámultunk ki a vagonunkból, csak kevesen adlak hangos kifejezést örömüknek. Hiába, a pleni már örülni sem mer, fél a csalódástól.
IV. 18. Az északi ún. Amur-i vonalon megy vonatunk, míg kelet felé a déli ún. Mandzsúria-i vonalon jöttünk Habarovszk-ba.
Habarovszk alatt megy át a vasúti híd az Amur-on, hossza talán még a Volgán átmenőnél is nagyobb, de nem szép művű, nem impozáns.
 
IV. 20. Megálltunk. Kiugrálás a vagonokból. Ledörzsöltük egymás meztelenre vetkőzött derekát, hátát hóval, felmelegedve ugráltunk vissza a vagonjainkba, nagy gyorsan felöltöztünk.  
 
IV. 24. Elértük Mandzsúria vonalát. A Transzszibéria-in robogunk a Silka völgyében. Beérünk Csitá-ba. Itt vannak még hadifoglyok. Beszélik, hogy mi a 7-ik hazatérő transport vagyunk nyugat felé keletről jövet.
IV. 25. A Jablonov-i hegyláncolatok közt haladunk. Burját lakosság, marha- és lótenyésztők, halász-vadászok, buddhisták.
/Berezovka: véletlenül kijött a fogolytáborból bámészkodni, kérdezősködni egy hosszú, fiatal magyar, félig gyerek tisztjelölt, apját kérdi s találja meg! Mindent hátrahagyva kapaszkodik fel. Komadina /"legendás bátorságú"/ százados fia könnyező édesapjához./
IV. 26. A reggel a befagyott Bajkál-tó partján ér. 80 wersztet teszünk meg vonatunkkal mellette, nyugatra kanyarodunk és a tavasz ébredésének hófoltok közt virágos jeleit láthatjuk, míg 80 werstre K.-re csak május végén kezdődik majd a tavasz.
IV. 27. Irkutszk főállomását elhagyjuk, s a katonai külváros, Innocenszkaja kis állomásán álldogálunk. Magyar vörösgárdisták váltják le eddigi konvojainkat. Este továbbutazunk.
IV. 28. Zima állomáson ebédelünk.
IV. 29. Nyizsnij-Udinszk. Vengerka (magyar falucska volt talán?).
 
Tarczali dell’Adami Géza: Megváltás Szibériából (kidolgozta Vámosi Saáry Jenő) című, 1925-ben megjelent könyvéből: „A Bajkál vidékén van egy orosz falu, Vengerka a neve... Egyik másik utcájának az elnevezésén csodálkozva akad meg a szem: Kossuth ulica, Petői ulica... A vengerkai öregek egyike-másika pedig, ha kiveri pipájából este a mahorkai hamvát, jóízű tanyai magyarsággal köszön el szomszédjától: jóccakát koma. – 1849-ben szakadt oda egy maroknyi magyar honvéd. Ott is ragadt.” 
 
Jeniszej állomás. Itt tör át a Jeniszej folyam az Északi-tenger felé. A Jeniszej hídján áthaladva Krasznojarszkba értünk. 
V. 1. Ita, Taiga állomások.
V. 2. Novonikolajevszk. Álldogálás, veszteglés, vissza akarnak küldeni vonatunkkal Irkutzkba. Fejetlenség, demagógok szájaskodása, kapkodás.
V. 3. Ny. felől vonaton magyar vörösgárdisták érkeztek. Durva motozást tartottak, aki nem vágta le tiszti jelvényeit, sapkarózsáját, arról ők szaggatták le, s kóbor kutyák nyakára aggatták. Délutánra sikerült jó csomó dohány és cigarettáért, pénzvesztegetésért kieszközölni a továbbutazási engedélyt, a svéd misszió segítségével jó társunk, Holzmann fhgy fáradozott ismét a legtöbbet. 
V. 4. Kanszk. Tatarszkaja. Minden állomást ellepnek a K-re igyekvő kivándorló családok, kik az Amur vidék bőségében bízva igyekeznek az ínséges Ny.-ról K.-re.
V. 5. Elértük Omszk-ot. Éjjel menage osztás. 
Este Petropavlovszk
V. 6. Kurgán. A Tobol folyón jutunk ide, 4 íves hídján át.
Cseljabinszk. Előtte átmentünk az Európa és Ázsia közti politikai határon. Újra aggodalom: tovább mehetünk-e? Holzmann tárgyal, jön, megy, veszteget, kínálgat, beszélget, kitűnő diplomáciával dolgozik a komisszárokkal. (…) szakaszról szakaszra csúsztunk Ny-felé, városról városra érve folyton rettegve: meddig fog sikerülni?
 
V. 8. Elhaladt vonatunk a földrészeket elválasztó kőgúla mellett! Újra Európában vagyunk!
Ujjongunk, újra bizakodunk. Fohászkodunk: Isten segíts továbbra is haza! Mily örömmel szemléltük a viszontlátott, barátságosnak tetsző uráli hegyeket, fenyveseit.
Kísérő orosz katonáink a vonatról varjakra, nyúlra, de még tehenekre is lövöldöznek, szerencsére nem találnak célba.
 
V. 9. Áldozócsütörtök. A Káma folyóba ömlő Bjelaja partján épült Ufa városa, az Urál utolsó magasabb dombjain. (...) a tatárok már nem oly kedvesek, mint 1916-ban voltak: zárkózottak lettek, várják, mit hoz, hová fejlődik a forradalom?
V. 10. Kinel állomásnál ágazik ki az Orenburg-i vasútvonal. Délután Szamara állomásán az itt veszteglő Krasznaja-Rjecska-i transzportot látjuk. Minket sem akarnak tovább engedni! Parancsokért sürgönyöznek Petrográd-ba, Moszkvába, eredménytelenül.
A Volgán túl az út és helyzet igen bizonytalan, a híd nincs állítólag kifogástalan állapotban, harcok is vannak!
V. 11. Éjjel (…) parancsot kaptunk: vissza K.-re, Ázsiá-ba, a fogság további pokolszenvedésébe, bizonytalan jövőbe. Reggelre már ismét távol Szamara-tól robog vonatunk Szibéria felé. Sokan lemaradtak a transportról, saját maguk akarják megkísérelni hazajutásukat. Talán: a bátraké a szerencse? Kívánjuk, sikerüljön tervük.
V. 12. Ufa ismét.
V. 14-én estefelé dőlt el sorsunk: utazunk tovább K.-re. Az őrüléshez állunk közelebb mindnyájan.
 
V. 15. Borzasztó érzés: visszahoztak kelet felé, s mi újra Szibéria-ban vagyunk! 
 

Szólj hozzá!

Címkék: napló vasút hadifogság szibéria transzszibéria winter andrás

A bejegyzés trackback címe:

https://hosokvoltak.blog.hu/api/trackback/id/tr443548877

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása