1890–1918 között volt a település polgármestere a helybeli gazdacsaládból („redemptus ősök gyermeke”) származó, jogi végzettségű Gaál Kálmán (1846–1920). Apja: János, anyja: Csegey Judit.
Felesége: Méhes Erzsébet (1855.08.20., apja: Imre, főjegyző, földbirtokos, anyja: Pólya Erzsébet. 1874. május 19-én házasodtak össze Kunmadarason – a két tanú Illésy Sándor polgármester, illetve Farkas Sándor főjegyző volt.
Egyik fia Gaál János (1878.05.01., Kisújszállás; felesége Pethe Mária, akinek apja, Pethe Gábor Gaál Kálmán előtt volt városvezető, majd rendőrkapitány) követte őt 1918-ban a polgármesteri székben.
Az önkéntes lemondás után másfél évvel, 1920. január 26-án hunyt el Kisújszálláson. Sírját -Zsoldos István szavaival- „nem díszíti ékes gránit obeliszk, hanem (…) „fűtűl való fa” (fejfa) jelöli csupán”.
Nevéhez fűződnek a nagy városi középítkezések és a városkép átalakítása: Gimnázium, Városháza, Színház Vigadó, Városi Takarékpénztár, kövezett főút, első artézi kút, Piactér. Nem véletlen tehát, hogy a tavalyi évben elindult városi gazdasági program, illetve a képviselő-testületi ülésterem Gaál Kálmán nevét viseli.
Emlékét a két világháború között, illetve napjainkban a volt Diófa utca őrizte, őrzi.
A Városvédő és -Szépítő Egyesület 2000-ben adta át a városnak a Tóth Tünde által megfestett polgármesteri portrét (az eredeti alapján) és azt a Városháza róla elnevezett termében helyezték el.