Hősök voltak mindannyian...

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár időszaki kiállításához /2011. május 25. - 2012. február 28./ kapcsolódik e blog. A „Hősök voltak mindannyian...” címet viselő tárlat a Nagy Háború időszakát öleli fel, és elsősorban Jász-Nagykun-Szolnok megyére fókuszál. A blogon levéltári anyagok, naplók, családi történetek, fényképek, filmek, zenék, könyvek segítségével tárjuk szélesebbre a levéltár kapuit...

Facebook-közösség

Levéltárunk

Ha felkeltettük érdeklődését Levéltárunk munkája iránt, kérjük, látogasson el honlapunkra:

www.szolarchiv.hu

A kiállítás látogatóiról készült képanyagot megtekintheti itt:

Galéria

vagy egyéb anyagokkal együtt itt:

Picasa-galéria

Címkék

13 (1) 1914 (3) 1916 (4) 1918 (2) 29 (1) 29 es népfelkelők (1) 68 (1) 68 as (1) abádszalók (1) ábrahám dezső (1) ádám sándor (1) adatbázis (2) adler ignác (1) adler józsef (1) ajánló (2) alattyán (1) áldozatok (1) apponyi albert (1) aranyalbum (1) arcok (1) avatás (1) babucs zoltán (1) bajnai zsolt (1) béké (1) benesóczky (1) beöthy pál (1) besenyszög (1) bevezetés (1) bihari péter (1) blogszolnok (1) bognár szilvia (1) bojtos gábor (1) bosznia (1) bratunac (1) brázay kálmán (1) bruszilov (1) cegléd (1) colombo (1) család (2) csata (1) csataló (1) cseh tamás (1) csépa (2) csík zenekar (1) csót (1) cugszfirer (1) czihat károly (1) czira lajos (1) czirmayné kocsis róza (1) Dévaványa (1) diana (1) díj (1) doberdó (4) dokumentumfilm (1) dörgő miklós (1) drfazekassándor (1) drina (1) dull lászlóné (1) dvd (2) előadás (1) első halott (1) első világháború (1) emlékbeszéd (1) emlékmű (7) emlékművek (1) emléktábla (5) emléktáblák (1) endre károly (1) erdély (1) Erdélyi Kálmán (1) erdélyi menekültek (1) erényi béla (1) évek (1) évkönyv (6) évkönyv. (1) exhumálás (1) fazekas sándor (1) fegyverszünet karácsonyra (1) fehértói temető (1) fekete péter (1) felsőház (1) ferencesek (1) ferenc ferdinánd (2) film (3) filmek (1) főgymnasium (11) football (1) Frenyó Iván (1) fülöp tamás (1) gaál jános (1) gaál kálmán (1) gajzágó (1) gavrilo princip (1) gazdacímtár (1) gimnázium (12) giorgio tribotti (1) glaser (1) gömbös gyula (1) gulyás gyula (1) gulyás jános (1) gyalogezred (3) győzelem (1) habarovszk (1) háborús (1) hadak útján (1) hadifestő (1) hadifogoly (5) hadifogság (6) hadi étlap (1) hadszíntér kutató (1) haladás (9) halotti lista (1) harang (2) harmincas (1) harsányi gyula (1) hátország (1) hatvannyolcasok (1) helytörténet (1) hindenburg (1) horthy szabolcs (1) hősi sírok (3) hősök albuma (1) humor (1) hunyady anna (1) huszárok (1) i. világháború (1) iamiano (1) ipartestület (1) isonzó (4) isonzó expressz (2) izraeliták (3) jákóhalma (1) jászapáti (4) jászberény (6) jászkun huszárok (1) Jászladány (1) jászladány (1) jászság (1) jásztelek (1) jász király (1) jász múzeum (1) jnsz megye (1) jókai mór (1) Justh-párt (1) karácsony (5) karcag (6) károly király (1) kártya (1) katolikus (2) katona (1) katonadal (2) katonadalok (1) kenderes (1) kenéz béla (1) kengyel (1) kenyeres tarisznya (1) képek (1) képviselő (8) kerékpár (1) kiállítás (2) kijev (1) kisbakonyi sándor (1) kiss ernő (1) kiss jenő (1) kisújszállás (7) kóber leó (1) koller (1) komoróczy géza (1) konferencia (1) konok péter (1) könyv (3) kormánybiztos (1) kovács pál (1) kritika (1) krupanj (1) kuncze imre (1) kunhegyes (1) kunszentmárton (4) kun árpád (1) kuszka (1) labdarúgás (1) legát tibor (1) levél (2) levéltár (3) levéltári esték (2) limanova (1) limanowa (1) lóavatás (1) lóosztályozás (1) lőrik ernő (1) lovcsen (1) mackensen (1) magyar (1) magyar szabadság párt (1) mainam (1) makám (1) március 15 (1) megemlékezés (1) meghívó (2) megnyitó (1) mennyiségtan (1) merénylet (2) mezey sándor (1) mezőtúr (11) mezőtúri újság (1) migály béla (1) miniszter (1) miniszterelnök (1) montenegró (2) morvai istván (1) mtv (1) mudrai kovách antal (1) művésztelep (1) nagykőrös (1) nagy háború (1) nagy lászló (1) napló (14) narancs (1) német történelmi múzeum (1) népfelkelés (1) névsor (3) női katona (1) nők (1) nyereségek (1) offenzíva (1) okolicsányi lászló (1) oláh (1) oláh zsigmond (1) olaszok (2) olaszország (1) olasz hősi halottak (2) örökségünk (1) orosz (1) országgyűlés (5) orvosok (1) palesztina (1) pattantyús-ábrahám dezső (1) pedagógusok (1) péter józsef (1) pethe gábor (1) petropavlovszk (3) pintér tamás (1) polgármester (7) port (1) prága (1) pusztakengyel (1) ráday könyvtár (1) rákóczifalva (2) Rákóczifalva (1) rákoskeresztúr (1) redl (1) református (5) reisinger arnold (1) reklám (1) rekvirálás (2) rózsafi jános (1) said (1) sajtó (1) sajtószemle (6) scheftsik györgy (2) sebesült katonák (1) sipos orbán (1) sírjaik hol domborulnak (1) si gyula (1) sorozat (1) spielberg (1) stencinger norbert (1) szabó barna (1) szabó istván (1) szaller miklós (1) szandszőlős (1) szathmáry istván (1) szegedi kis istván (1) szélkiáltó együttes (1) szende pál (1) szentesi tóth kálmán (1) szent orbán (1) szibéria (2) színház (1) szolnok (21) szolnoki máv (1) szvorák katalin (1) támogatók (1) tanár (1) tanárok (9) tanító (1) tanítók (1) tanítóképző (1) tanulók (8) tatárföld (1) temető (2) templom (2) tiszabura (1) tiszavárkony (1) tobolszk (2) törökország (1) törökszentmiklós (5) törvényszék (1) tóth imre (1) tóth jános (1) transzszibéria (2) túrkeve (4) tüzér (1) udovecz györgy (2) udvardy viktor (1) ügyvéd (2) uitz ujlaki (1) ujlaki rezső (1) újságíró (1) újszász (1) ünnep (1) urál (1) uzsegovszky mihály (1) uzsok (1) vadnay tibor (1) vasút (2) vavrik endre (1) vers (3) verseghy ferenc gimnázium (2) veszprém (1) világháború (2) vitéz (3) vitézi szék (1) vitézi telek (2) vlagyivosztok (2) war horse (1) wenzel ferenc (2) winter andrás (14) zádor istván (1) zene (1) zounuk (1) zsárta (1) zsidó (2) zsidók (3) zsigmond (1) Címkefelhő

Szerkesztő

Bojtos Gábor

Zounuk 27.

2013.03.29. 08:01 levéltárosok

Megjelent a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár új kiadványa!

zounuk 27_1.jpg

Szólj hozzá!

Címkék: udovecz györgy zounuk bojtos gábor

A harangok háborúba mentek - Alattyán

2013.02.20. 13:14 levéltárosok

Alattyán a Zagyva partján fekvő település. "Egykori tulajdonosának a Kürt-Gyarmat törzs egyik nemzetségfőjének  nevét viseli, melynek jelentése; hős sólyom. Későbbi tulajdonosai kisnemesi családok, majd a premontrei rend volt. A falu a török hódoltság idején is népes település volt".

Római katolikus templomáról a templom falán elhelyezett tábla tájékoztat: 

alattyáni templom.JPG

/Forrás: Károly Nóra felvétele - VFMKMI/

Alattyan templom.jpg

/Forrás: http://miserend.hu/?templom=1728/

Az Egri Főegyházmegyei Levéltárban végzett kutatásunk során az Alattyánról rekvirált harangokról a következőket mondhatjuk el: 

A templom 4 harangja közül 1 maradhatott meg - ez az adatok szerint 1849-ben készült, és 216 kg súlyú volt.

 

Szólj hozzá!

Címkék: alattyán harang rekvirálás

Az év levéltári kiadványa - II. díj

2013.02.01. 12:08 levéltárosok

oklevel_kiadvany_palyazatkicsi.jpg

Szólj hozzá!

Címkék: dvd díj

A harangok háborúba mentek... Szolnok

2013.01.31. 08:47 levéltárosok

"A harangok is háborúba mentek. Már 1915-ben gondolkodott a politikai-katonai vezetés, hogy a magyarországi harangállományt is fel lehetne használni hadi célokra; elsősorban a lőszergyártás volt az az iparág, amely egyre több színesfémet igényelt. Az ötletet tett követte, elindult az állomány felmérése. (Árva Ferenc (1855-1916; 1902-1916 között házfőnök) tájékoztatása a harangok elszállításáról. 1916. április 12. In: Szolnok város közigazgatási iratai XVI. 1145/1916.)

A katonai rekvirálás első hulláma 1916 nyarán-kora őszén kezdődött. A Historia domus részletesen felsorolja a leszerelt és elvitt harangokat.

Szolnok 083f.jpg

Szolnok 084f_1.jpg

Egy harang azonban nem szerepel sem a Házkönyvben, sem Gacsári Kiss Sándor Szolnok város katolicizmusát bemutató könyvében. (GACSÁRI KISS Sándor: A római katolikus egyház története Szolnokon. Szolnok, 1997. (A továbbiakban: GACSÁRI KISS, 1997.)

Ez pedig a szandai szőlőkben található Szent Orbán kápolna 39 kg. súlyú kis harangja, amelyik viszont ott van az Árva Ferenc ferences plébános által összeállított összegző lapon, 1916. július 16-án. (Váci Püspöki és Káptalani Levéltár, Acta Parochiarum. Szolnok, 1914-1918.) Ez az a harang, amelyet a szandai közbirtokosság visszakért a július 23-i leszerelés, majd a városba való beszállítás után, ugyanis elmondásuk szerint „rég idő óta ezzel szoktak harangozni a jég ellen.” Amikor aztán július 26-án egy nagy jégverés elpusztította a szandai szőlőt, akkor a „szandai szőllőbeli babonás nép” ezt annak tulajdonította, hogy „oda a kis jégverő harangjuk”. (Túrkeve, 1916. július 30. 3. p.) A harang „visszatértét” elutasították - a harang azonban mégsem került beöntésre.

 jégverő harang.jpg

A „jégverő kis harang” a Levéltár „Hősök voltak mindannyian…” címet viselő Nagy Háborús kiállításán.

Benkő Elek az egyházak vezetőinek lojalitását, a máshol is felbukkanó háborús túlbuzgóságot, az egyházközségek tájékozatlanságát okolja a harangállomány nagy mértékű pusztulásáért. Érvként idézi Baltazár Dezső debreceni református püspököt: „[... ] a jelen időkben bármily áldozatot sem lehet soknak vagy feleslegesnek tudnunk, ma legkevésbé sincs módomban, hogy a hazának szükségesekből bármily csekélységet legkevésbé is visszatarthassak”. (BENKŐ Elek: Erdély középkori harangjai és bronz keresztelőmedencéi. Teleki László Alapítvány, Budapest-Kolozsvár, 2002. 26. p. Online változat: http://www.adatbank.ro/html/alcim_pdf5237.pdf (Letöltés dátuma: 2011. november 6.)"

Részlet: Bojtos Gábor: Szolnok városa a Nagy Háborúban - A ferencesek Historia Domusa alapján c. tanulmányából. A megjelenés előtt álló Zounuk 27. száma. Szolnok, 2013.

Szólj hozzá!

Címkék: templom szolnok harang ferencesek rekvirálás

Boldog új évet!

2012.12.31. 13:00 levéltárosok

Szólj hozzá!

Scott Westerfeld: Leviatán

2012.11.22. 11:59 levéltárosok

Scott Westerfeld Leviatán című könyve (Ad Astra kiadó) november 24-én mutatkozik be a Holdfénycon rendezvényén.

A trilógiának tervezett sorozat első kötete a Nagy Háború idején játszódik, eddig nem ismert keretben és szereplőkkel, hiszen a háborút gépekkel és génmódosított állatokkal vívják.

Gépimádó barkácsok vs. darwinisták!

Az író üzenete Magyarországnak:

Szólj hozzá!

Reisinger Arnold - Törökszentmiklós

2012.11.22. 11:44 levéltárosok

Reisinger Arnold 

1889-ben született Kunhegyesen.

H1120022.JPG

H1120023.JPG

A Scheftsik-féle vármegyei összefoglaló munkában a következőket találjuk: "A budapesti felsőipariskolát végezte 1908-ban. Nagyváradon lett 1911-ben önálló, másfélévig a helybeli Lábassy gépgyárban üzemvezető. 1932 óta újra önálló, üzeme traktor és motoralkatrészek gyártásával és javításával foglalkozik, cséplőgép garnitúrája is van. (...) Ipartestületi tag. Leányai: Aliz és Ibolya".

2f.jpg

1f.jpg

1945 után egy érdekes eset is kötődik Reisinger nevéhez. (Cseh Géza: Málenkij robot. A fegyverneki svábok elhurcolása. In: Rubicon 2011/5. 66.p.)

reis.jpg

A régi zsidó temető ma már nincs meg, az újról az Unokáink sem fogják látni c. műsorban láthattunk pár képet.

zsidó temető.jpg

(A magyar hadviselt zsidók aranyalbuma: Az 1914-1918-as világháború emlékére. Szerk. Hegedüs Márton. Budapest, 1941.)

Szólj hozzá!

Címkék: zsidó temető törökszentmiklós reisinger arnold aranyalbum

Emberek és történetek - Jászladány

2012.11.21. 09:41 levéltárosok

Talán a legfontosabb a centenáriumhoz közeledve, hogy felhívjuk arra a figyelmet, hogy a világháborúban harcolók, elesettek, túlélők kik voltak, hol éltek, volt-e családjuk, van-e fényképünk róluk, azaz arcot, hátteret adjunk a statisztikai adatoknak.

Szólj hozzá!

Címkék: emlékmű 29 arcok jászladány

Jászladányi előadás

2012.11.06. 19:45 levéltárosok

1vh-s kiállítás plakát.bmp

Szólj hozzá!

Címkék: előadás megemlékezés Jászladány konok péter

Filmajánló: Redl ezredes

2012.10.18. 08:33 levéltárosok

Az áruló ezredes története nem hagyja a történészeket. Verena Moritz és Hannes Leidinger osztrák történészek publikálták új eredményeiket a napokban.

redl.jpg

Bár Redl már 1913-ban lebukott, a szerzők megállapítása szerint az "információknak komoly szerepe lehetett abban, hogy a szerbek 1914-ben a vártnál jóval erőteljesebb ellenállást fejtettek ki a Monarchia csapataival szemben, illetve abban is, hogy az előrenyomuló orosz hadsereg egész Galíciát elfoglalta, és csak 1915-ben sikerült a korábbi határok mögé visszaszorítani".

Történetét Szabó István vitte vászonra:

Forrás:

Litván Dániel: Kiderült, hogy mit adott el a Monarchia legnagyobb árulója: http://index.hu/tudomany/tortenelem/2012/10/17/megtudtuk_mit_adott_el_a_monarchia_legnagyobb_aruloja/

http://www.mult-kor.hu/20121015_uj_dokumentumokat_talaltak_redl_ezredes_kemtevekenysegerol

 

Szólj hozzá!

Címkék: ajánló film szabó istván redl

Diana sósborszesz

2012.09.22. 18:18 levéltárosok

A Nagy Háború időszaka sem szűkölködött reklámokban. Sőt.

A legnagyobb és legeredményesebb kampányt a Diana-termékcsalád folytatta.

A sósborszesz hódító útja:

Eredeti hazája Franciaország. A 18. századtól használt „csodaszer” alapja a borszesz, borpárlat, amit sós vízzel kellett oldani, hígítani, amihez aztán tetszés szerinti növényi olajokat, aromákat kevertek.

Hazai elterjedésében Brázay Kálmán volt kiemelkedő szerepe a XIX. század közepén. Egy jó reklámarc sokat segíthet az adott termék felfutásában. Brázay ügyesen használta ki az emigrációban élő Kossuth Lajos köszönő levelében rejlő lehetőségeket. Brázay visszavonulása után Erényi Béla töltötte be a sósborszesz piacán keletkezett űrt: az immár Diana néven futó termékcsalád piacvezető szerepét nem lehetett megkérdőjelezni.

Szólj hozzá!

Címkék: reklám diana erényi béla brázay kálmán

Jászapáti világháborús fotográfiák

2012.09.10. 15:24 levéltárosok

Válogatásunk a "Jászapáti képekben"  - Az 1850-es évektől az 1950-es évekig (előszó Lóczi Miklós; A bevezető tanulmányt, a fejezetkezdő szövegeket és a zárszót írta dr. Farkas Ferenc főiskolai tanár); Jászapáti, 2004. című képeskönyv alapján készült.

Szólj hozzá!

Címkék: képek jászapáti

Vármegyei képviselők - Apponyi Albert

2012.08.21. 15:46 levéltárosok

dr. nagyapponyi gróf Apponyi Albert

Bécs, 1846. május 29. - Genf, 1933. február 7.

Édesapja gróf Apponyi György udvari kancellár, édesanyja nagymihályi és sztárai Sztáray Júlia grófnő. Jogot hallgatott Bécsben, illetve Pesten. Hosszú politikai pályafutása alatt neves nemzetközi politikussá nőtte ki magát.

A dualizmus és a Horthy-rendszer egyik kiemelkedő államférfija több mint 50 éven át (1881-től 1933-ig) képviselte a jászberényi kerületet. (Ellenjelöltek az évtizedek alatt: dr. Almásy Péter, báró Orbán Balázs, Erdélyi Sándor, gróf Almássy Géza főispán, Gyalog János.)

A Nemzeti Párt, a Függetlenségi Párt, a Kossuth Párt vezére. 1906-1910, illetve 1917-1918 között vallás- és közoktatásügyi miniszter (1907 - Lex Apponyi).

A Nagy Háborút lezáró békekonferencián a magyar békeküldöttség vezetője volt. 1920-ban elmondott beszéde megkerülhetetlen "darabja" a trianoni békediktátumról szóló diskurzusnak. 1923 és 1933 között Magyarország fődelegátusa a Népszövetségben. Többször jelölték Nobel-békedíjra, felszólalt az amerikai Képviselőházban. 

Kapcsolata a várossal:

Apponyi emlékiratai:

emlékirataim1.jpg emlékirataim2.jpg

emlékirataim3.jpg

Jászberény városa valóban nagyon ragaszkodott Apponyihoz: ő volt a város millenniumi ünnepségén a díszközgyűlés szónoka, ő mondta az ünnepi beszédet 1926-ban a Nagy Háborús Hősi szobor avatásakor, már 1893-ban a város díszpolgára lett, 1931-ben aranymandátumot kapott a várostól:

31300_koncsik_bela_kozjegyzo_atadja_jaszbereny_aranymandatumat.jpg

(Forrás: huszadikszazad.hu)

Teret neveztek el róla, illetve 1939-ben felállították a Maróti Géza szobrászművész által alkotott mellszobrát. 1996-ban újra mellszobrot állítottak Apponyinak - ez Máté György szobrászművész alkotása - a róla elnevezett téren. 

Gyásztáviratok:

Források:

Sugárné Koncsek Aranka: Jász történelmi arcképcsarnok. Jászberény, 2003. 16-18.p.

Cseh Géza: Országgyűlési választási mozgalmak Jászberényben a kiegyezéstől a millenniumig. In: Zounuk 3., Szolnok, 1988.

Cseh Géza: Országgyűlési és önkormányzati pártharcok Jászberényben a millenniumtól a világháború kitöréséig. In: Zounuk 5., Szolnok, 1990.

Szólj hozzá!

Címkék: képviselő országgyűlés jászberény apponyi albert

Vármegyei képviselők - dr. Kiss Ernő

2012.08.21. 13:47 levéltárosok

dr. Kiss Ernő

1871. október 26-án született Szolnokon. Apja Ferenc (ügyvéd), anyja Szebény Paulina.

kiss ernő kép.jpg

Szolnokon, majd Budapesten tanult. Ügyvédi oklevele megszerzése után kezdte közigazgatási pályáját: közigazgatási gyakornok, majd 1895 és 1896 között szolgabíró, 1896-tól vármegyei aljegyző volt képviselővé választásáig.

1901-ben Kiss Ferenc nyerte el a szolnoki kerületben a mandátumot a Szabadelvű Párt színeiben, ám lemondása miatt új választásra került sor 1902 tavaszán. Ezt a választást dr. Kiss Ernő nyerte Kreutzer Balázs ellenében.

kiss ernő 1902.jpg

1905-ben azonban nem tudott újrázni, a mandátumot a függetlenségi Nagy Emil nyerte el. Az országos tendenciáknak megfelelően a visszatérés csak egy ciklust váratott magára, hiszen 1910-ben - munkapárti színekben- győzött a kunszentmártoni kerületben és sikeresen visszatért a nagypolitikába.

(Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok, 1910.06.09. 3.p.)

Tisza István gróf szűkebb baráti környezetéhez tartozott. A háború alatt 1916-ig mint helyettes miniszteri biztos vezetett egy katonai megfigyelő-állomást. 1916 és 1918 között frontszolgálatot vállalt. A Tanácsköztársaság alatt Szegedre menekült és „részt vett az ellenforradalmi kormány szervező munkájában”. 1919-től kezdve ismét Besenyszög-i birtokán (Tenke-puszta; 1927-ben: 900 kh.) gazdálkodik, illetve praktizál is; ő a szolnoki ügyvédi kamara elnöke.

Mozgalmas politikai és társadalmi életet élt: tagja volt Jász-Nagykun-Szolnok vármegye törvényhatósági bizottságának és a közigazgatási bizottságnak, a kormánypárt vármegyei elnöke is volt. Alelnöke a Heves-, Szolnok-, Jászvidéki Tisza- és Belvízszabályozási Társulatnak, a Jász-Nagykun-Szolnokvármegyei Gazdasági Egyesületnek, és –még a századelőn- elnökletével alakult meg a Szolnoki Vívó Klub.

Szolnoki lakhelye:

kiss ernő lakhelye.jpg

Az újjászervezett felsőház tagja 1927 és 1944 között.

1931 mentelmi jog.jpg

1931 mentelmi jog2.jpg

Szólj hozzá!

Címkék: ügyvéd képviselő szolnok kiss ernő besenyszög kunszentmárton felsőház

Vármegyei képviselők - Tóth János

2012.08.13. 13:29 levéltárosok

dr. Tóth János

Túrkevén született 1864. július 15-én. Apja János ügyvéd, anyja Bozóky Mária.

tj anyja gyász.jpg

A szüleit fiatalon elveszítő Tóth Budapesten jogot végzett. Az 1897-es Gazdacímtár szerint 200 hold birtokosa volt Túrkevén. Fiatalon, 28 évesen választotta meg először képviselőnek függetlenségi és 48-as programmal kerülete választóközönsége. Ezután "26 éven át megszakítás nélkül ugyanazt a kerületet képviselve volt tagja a Háznak, és pedig mindig jelentős súllyal bíró tagja...".

tóth jánoskép.jpg

Jelentős tisztségeket töltött be pártjában, illetve fontos szerepet játszott a 20. század eleji magyar belpolitikában:

  • 1898-99: a pártközi békéltetőbizottság tagja és jegyző
  • 1899-1900: a ház jegyzője
  • 1901: a függetlenségi és 48-as pártkör "gazdája" és alelnöke
  • 1905-től: a képviselőház háznagya, a szövetkezett ellenzék vezérlőbizottságának tagja
  • 1906. augusztus 17.: vallás- és közoktatásügyi államtitkár
  • 1908: valóságos belső titkos tanácsos

vasárnapi újság 1908.jpg

Kiemelés az újságcikkből:

újságcikk1.jpg

  • 1917: újból államtitkár

  • 1917: a Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt elnöke
  • 1918. január 25-től május 8-ig: belügyminiszter
    • tóth jános kinevezés.jpg
  • 1921-től: az Országos Földbirtokrendező Bíróság (OFB) elnöke
  • 1927-től a felsőház tagja.

1929-ben hunyt el:

tóth jános halála ogy.jpg

tj gyász.png

Sírja a Kerepesi úti temetőben található: bal oldali falsírboltok, B. 313. sz. alatt, a Lápossy-Csanak sírboltban.

Szólj hozzá!

Címkék: képviselő mezőtúr országgyűlés túrkeve gazdacímtár tóth jános

Vármegyei képviselők - Okolicsányi László

2012.08.10. 11:05 levéltárosok

okolicsnai Okolicsányi László

A jákóhalmi kerület Nagy Háború alatti képviselőjének nem sok kapcsolata volt választókerületével. 

Zavarban, ezen a kis Pozsony vármegyei településen született 1865. április 29-én. Apja György, anyja Huszár Ida (apja Sándor, anyja Madách Anna, Madách Imre testvére). Szülei (anyja öröksége révén) a Bernecebaráti kastélyban éltek, melynek neve házasságuk idejétől Huszár-Okolicsányi kastélyra változott.

ogy gyász.jpg

Iskoláit Nagyszombatban, Pozsonyban, Lipcsében, Berlinben, Budapesten végezte. 26 évesen nyitotta meg ügyvédi irodáját Budapesten.

BALPART_0166_cr.jpg

27 évesen (1892-ben) a Heves vármegyei Kápolna-i kerület képviselőjeként jutott képviselői mandátumhoz:

286.jpg

A parlamenti almanachban található adatokkal szemben már 1901-ben a Jákóhalmi kerületben jut mandátumhoz Okolicsányi (a leadott 1986 szavazatból 1086-ot kapott). Így volt ez 1905-ben, majd 1906-ban is:

295.jpg

kép1.jpg

A számunkra fontos években szintén a jákóhalmi kerületben lett képviselő:

1910 őszén azonban Okolicsányi fontos döntést hozott, amit a választókerület tudomására hozott:

1911-ben aztán nyomtatott formában is hosszabban kifejtette gondolatait: "Okolicsányi László nyílt levele a jákóhalmi választóker. választópolgáraihoz. Bp., 1911."

Ez azonban -ahogy várható is volt- nem nyerte el mindenki tetszését:

jásztelek ol ellen.jpg

Képviselősége után több szervezetben is találkozhatunk a nevével: a Területvédő Liga alelnöke, a Mária Kongregáció prefektusa, a Magyar-Lengyel Egyesület elnöke.

gyász_1.jpg

Szólj hozzá!

Címkék: képviselő jákóhalma okolicsányi lászló

Vármegyei képviselők - Sipos Orbán

2012.08.09. 13:05 levéltárosok


Sipos Orbán

Az életének 92. évében elhunyt Sipos Orbán hihetetlen gazdag életpályát tudhatott maga mögött. Édesapja Sipos Orbán, édesanyja Passier Erzsébet.

orbánné.jpg

Jászberény egyik legnevesebb politikusa, a „jász király” gyerekkatonaként részt vett az 1848-49-i szabadságharcban, 1865-től három cikluson át Jászberény város balközép-párti országgyűlési képviselője, majd a Jász-Kún kerület utolsó alkapitánya, az 1876-ban létrehozott Jász-Nagykun-Szolnok vármegye első alispánja, lemondása után évtizedeken keresztül Bihar vármegye tanfelügyelője, 1911-től a szolnoki kerület országgyűlési képviselője.

1911 választás.jpg

képviselő 1911.jpg

so 1911.jpg

Volt legfiatalabb és legidősebb tagja az országgyűlésnek. Jelen volt 1867-ben Ferenc József, majd 1916-ban IV. Károly koronázási ünnepségén.

1874-ben ő alapította a Jász Múzeumot.

11766_(ao6ax)_sipos_orban_dombormuves_emlektabla_jaszbereny_mate_gyorgy_2005_2.jpg

gyász.jpg

Sírhelye a Fehértói temetőben található:

so sír.jpg

so sír2.jpg

Sírhelye 2006-ban a nemzeti sírkert része lett, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 18/2006. számú határozatával „A” kategóriában a Nemzeti Sírkert része.

orbánné gyász.jpg

Források:

Papp Izabella: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye első alispánja Sipos Orbán, 1835-1926. 147-180.p.

Sipos Orbán. In: Sugárné Koncsek Aranka: Jász történelmi arcképcsarnok. Jászberény, 2003. 208-209.p.

szoborlap.hu

Jász Újság 1911. december 10. és december 14.

Fehértói temető - Iusta temetkezési szolgáltatás

Képviselőházi napló, 1910. XIII. kötet • 1911. deczember 1–deczember 23. • 1910-315 (1910-XIII-350)


Szólj hozzá!

Címkék: képviselő szolnok országgyűlés jászberény sipos orbán jász király fehértói temető

Vármegyei képviselők - P. Ábrahám Dezső

2012.07.19. 15:00 levéltárosok

P. Ábrahám Dezső

Debrecen, 1875. július 10. - Budapest, 1973. július 25.

Teljes neve danckai Pattantyús-Ábrahám Dezső. Apja László, anyja Király Erzsébet. Kétszer nősült: először 1902-ben Rickl Piroskát, 1925-ben Rucsinszki Anna Matildot vette feleségül. A debreceni református kollégiumban érettségizett. 1901-ben avatták Budapesten jogi doktorrá. Aktív közéleti szerepvállalásai után 1906-ban lép a nagypolitika színpadára. A Szolnok és Debrecen között félúton található „Nagykunsági fővárosban”, Karcagon méretteti meg magát és veri meg azt a Madarász Imrét, aki 1887 és 1906 között a karcagi választókerületet függetlenségi párti képviselője volt, s aki az 1896-os választás során Jókai Mórt is legyőzte. 1918-ig országgyűlési képviselő, a Justh-párthoz tartozott.

ábrahám dezső mentelmi joga.jpg

(Képviselőházi irományok, 1910. XLI. kötet • 1023-1057. sz. • 1910-1046 (1910-XLI-406))

Az első világháborúban a debreceni 2. honvéd huszárezred kötelékében harcolt. Az őszirózsás forradalom után a Nemzeti Tanács tagja, 1918 novembere és 1919 januárja között igazságügyi államtitkár.

államtitkár.jpg

(Vasárnapi Újság, 1918. december 1. 1.p.)

A Tanácsköztársaság kikiáltása után elmenekült, majd kisebb kitérők után -1919 nyarán- a második szegedi kormány miniszterelnöke: az ő kormánya nevezte ki Horthy Miklóst a nemzeti hadsereg fővezérévé.

Szerepet vállalt a rövid életű Huszár-kormányban is. A két világháború között négy alkalommal próbálkozott a mandátum elnyeréséért:

1. 1920.

1920-as.jpg

2. 1922.

1922-es.jpg

3. 1926.

1926-os.jpg

4. 1931.

1931-es.jpg

(Vokscentrum.hu)

ábrahám kenyeres 1931.jpg

(Képviselőházi irományok, 1931. I. kötet • 1-123. sz. • 1931-56 (1931-I-278))

1944 végén a Gestapo elfogta, majd a nyilasok Bajorországba szállították. 1945 őszén került haza. 1946-ban a Sulyok Dezső vezette Magyar Szabadság Párt egyik alapítója. A „kékcédulás választásokon”, 1947. augusztus 31-én a Független Magyar Demokrata Párt jelöltjeként a Jász-Nagykun-Szolnok megyei listán országgyűlési képviselővé választották. 1949-ben bejelentették lemondását, majd visszavonult az aktív politikai élettől. 

ábrahám lemondása.jpg

(Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12. • 1947-109 (1947-V-1001-1002))

1951-ben kitelepítették Tarcal községbe. 1956 októberében ismét aktivizálódott, rész vett a Szabadság Párt újjászervezésében. Az elkövetkezendő másfél évtizedben folyamatosan ellenőrizték.

gyásztávirat.jpg

feleség gyásztávirat.jpg

Szólj hozzá!

Címkék: képviselő miniszterelnök karcag országgyűlés ábrahám dezső pattantyús-ábrahám dezső magyar szabadság párt Justh-párt

Vármegyei képviselők - Beöthy Pál

2012.07.18. 09:53 levéltárosok

Sorozatunkban Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Nagy Háború alatti országgyűlési képviselőit mutatjuk be.

Beöthy Pál - Törökszentmiklósi kerület

A világháború előtti utolsó választás 1910-ben (június 1-10.) zajlott az 1874-ben módosított 1848-as cenzusos választójogi törvény alapján. A dualizmus korszakában mindössze egyszeri ellenzéki diadal után a Szabadelvű párt „romjain” alakult Nemzeti Munkapárt nyerte el a mandátumok többségét. Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében 2 helyen, Kunszentmártonban és Törökszentmiklóson tudtak győzni a Munkapárt jelöltjei - köztük Tisza István barátja, Beöthy Pál is.

beöthy pál arcképe.jpg

Beöthy 1866. június 20-án született Nagymarja-pusztán nemesi családban. Apjához, Algernonhoz hasonlóan először közigazgatási állásokat töltött be (aljegyző, szolgabíró, főszolgabíró), 1903-tól Bereg vármegye főispánja volt, majd 1910 és 1918 között országgyűlési képviselő lett.

beöthy algernon.jpg

Szolgált a cs. és kir. 13., a világháború alatt a m. kir. 2. honvéd huszárezredben. 1914 végén ő azonosította Horthy Szabolcs vármegyei főispánnak a holttestét Noworadomsk mellett. 

beöthy pál katonai szolgálatban.jpg

(A világháború képes krónikája, 1915. augusztus 22.)

1911-től alelnöke, 1913 és 1917 között elnöke a képviselőháznak.

 beöthy pál és Jósika Samu.jpg

A képen báró Jósika Samu társaságában. (Vasárnapi Újság, 1914. július 12. 553.p.)

1921. szeptember 15-én hunyt el. Apjával együtt a Fiumei úti temető 10/1-1-10. sz. sírjában nyugszik.

beöthy pál halotti.jpg

beöthy pál halála.JPG

(Törökszentmiklós és Vidéke, 1921. szeptember 21. 1.p.)

Források:

Országgyűlési almanach

A Világháború Képes Krónikája, 46. füzet, 1915. augusztus 22.

Életrajza

Cseh Géza: A törökszentmiklósi mandátum. Képviselők és választások a kiegyezés korszakától a II. világháborúig. Fejezetek Törökszentmiklós múltjából II. Törökszentmiklós, 2006., 242-270.o.

 

Szólj hozzá!

Címkék: képviselő országgyűlés törökszentmiklós beöthy pál

Polgármesterek - Kisújszállás

2012.07.06. 13:02 levéltárosok

1890–1918 között volt a település polgármestere a helybeli gazdacsaládból („redemptus ősök gyermeke”) származó, jogi végzettségű Gaál Kálmán (1846–1920). Apja: János, anyja: Csegey Judit.

Felesége: Méhes Erzsébet (1855.08.20., apja: Imre, főjegyző, földbirtokos, anyja: Pólya Erzsébet. 1874. május 19-én házasodtak össze Kunmadarason – a két tanú Illésy Sándor polgármester, illetve Farkas Sándor főjegyző volt.

Egyik fia Gaál János (1878.05.01., Kisújszállás; felesége Pethe Mária, akinek apja, Pethe Gábor Gaál Kálmán előtt volt városvezető, majd rendőrkapitány) követte őt 1918-ban a polgármesteri székben.

00000002.JPG

Az önkéntes lemondás után másfél évvel, 1920. január 26-án hunyt el Kisújszálláson. Sírját -Zsoldos István szavaival- „nem díszíti ékes gránit obeliszk, hanem (…) „fűtűl való fa” (fejfa) jelöli csupán”.

Nevéhez fűződnek a nagy városi középítkezések és a városkép átalakítása: Gimnázium, Városháza, Színház Vigadó, Városi Takarékpénztár, kövezett főút, első artézi kút, Piactér. Nem véletlen tehát, hogy a tavalyi évben elindult városi gazdasági program, illetve a képviselő-testületi ülésterem Gaál Kálmán nevét viseli.

Emlékét a két világháború között, illetve napjainkban a volt Diófa utca őrizte, őrzi.

A Városvédő és -Szépítő Egyesület 2000-ben adta át a városnak a Tóth Tünde által megfestett polgármesteri portrét (az eredeti alapján) és azt a Városháza róla elnevezett termében helyezték el.

 gaál kálmán festmény.jpg

Szólj hozzá!

Címkék: polgármester kisújszállás gaál jános gaál kálmán pethe gábor

"Humoros meghívó"

2012.06.28. 14:55 levéltárosok

Túrkeve, 1915. november 28.

Szólj hozzá!

Címkék: meghívó humor túrkeve

Polgármesterek - Túrkeve 2.

2012.06.27. 15:36 levéltárosok

Czihat Károly lemondása és nyugdíjba vonulása után került sor a polgármester-választásra.

szavazás 1915.jpg

Az eredmény ellen (65:64 Tóth Imre javára) fellebbezést nyújtottak be:

fellebbezés.jpg

 

A fellebbezés elutasítása után kezdhette meg a munkát Tóth Imre (1870.07.15., Túrkeve - 1926.10.15., Túrkeve). Apja: Antal, anyja: Debreczeni Terézia. Felesége: Szabó Eszter (1882.06.18., Jászkisér -  1942.02.24., Túrkeve). Gyermekeik: Béla és Imre.

A Budapesten szerzett diploma után 1897-től közigazgatási gyakornok, majd ugyanettől az évtől a tiszai közép járás, 1899-től 1901-ig a jászsági alsó szolgabírája volt. Ezután árvaszéki jegyző, majd árvaszéki ülnök lett. Erről a tisztségéről mond le 1915 januárjában, és indul el a polgármesteri tisztségért. Nagyon szoros küzdelemben, mindössze egy szavazatnyi különbséggel szerzi meg a pozíciót a korábbi polgármesterrel, Kenéz Bélával szemben.

A Nagy Háború alatti időszak egyik különleges esete a hátországban állomásozó idegen katonák magatartásával kapcsolatos:

Tóth Imre 1926-ban, 56 évesen hunyt el. 

gyász kis mélret.JPG

1939-ben úgy döntött a városi közgyűlés, hogy megfesteti négy korábbi polgármester, így Tóth Imre arcképét is.  

Szólj hozzá!

Címkék: polgármester túrkeve tóth imre

Polgármesterek - Túrkeve 1.

2012.06.25. 12:53 levéltárosok

A Jász-Nagykun-Szolnok megye keleti részén fekvő várost a Nagy Háború évei alatt két polgármester irányította: Czihat Károly és Tóth Imre.

Czihat Károly (1845, Túrkeve - 1925.04.09., Túrkeve)

A Szabolcs megyéből, Tiszadadáról származó család a XVIII. században telepedett meg először Kisújszálláson, majd Túrkevén. Apja Antal, anyja Hajdu Sára.

czihat antal.jpg 

1886. május elsején vette feleségül Kuszka Juliannát (1868.01.25., Túrkeve, apja: Sámuel, anyja: Csontos Eszter; testvére, Sámuel István a vármegye főispánja volt 1917-1918 között; az egyik tanú Gajzágó Samyl földbirtokos volt, akinek apja, Salamon az Állami Számvevőszék első elnöke volt). Egyik testvére, Lídia lett az anyja annak a Vadász Károlynak (is), aki a vármegye főjegyzője is volt 1920 és 1935 között.

 czihat újság tanulmányok.jpg

 Tanulmányi befejezése után tért haza szülővárosába:

1869 joggyakornok.jpg

Városi ügyészként dolgozott hosszú éveken keresztül, majd Kenéz Béla polgármester 1894-ben bekövetkezett lemondásakor megpályázta és elnyerte a városvezetői tisztséget.

czihat tevékenysége.jpg

Az utolsó évei meglehetősen zaklatottan teltek: többszöri felfüggesztés, bizalmatlansági indítvány, alispáni, közigazgatási bizottsági, miniszteri vizsgálatok, eljárások is segítették a nyugdíjba vonulását:

1913 döntés.JPG

 

 80 évesen, Túrkevén hunyt el.

Szólj hozzá!

Címkék: polgármester túrkeve czihat károly gajzágó kuszka kenéz béla

Polgármesterek - Mezőtúr

2012.06.17. 14:55 levéltárosok

dr. Kun Árpád (1865.08.29., Karcag – 1947.07.26., Mezőtúr)

(egy készülő írás rövidített-szerkesztett változata)

kun árpád_1.jpgA 82 évesen elhunyt dr. Kun Árpád a mezőtúri politikai élet egyik meghatározó alakja volt. Összesen másfél évtizeden át irányította a várost: 1900-1905, 1910-1918, 1919 és 1921 között.

Középiskoláit a mezőtúri református gimnáziumban (illetve Szarvason) végezte:

kun iskola2_1.jpg

(1: kitűnő, 2: jeles, 3: elegendő)

A jogi egyetem után politikusi pályára lép: már 1896-ban próbálkozott a városvezetői állás elnyerésével, ekkor azonban dr. Ádám Sándor nyerte el a tisztséget; Kun az árvaszéki ülnöki állással vigasztalódott. Erről az állásról azonban hamarosan lemondott - a magyarázatok azonban ellentmondásosak (önként-fegyelmivel).

mv 980320 1.jpg1900-ban -Ádám lemondása után- egyedüli jelöltként lett Mezőtúr polgármestere, és így ő fogta meg „a város kövér tehenének legtejelőbb tőgyét". Megválasztása után élesen támadták személyét, politikusi tevékenységét: „a jogi fogalmakkal tisztában nincsen", „nem ilyen komoly hivatalra való ember", „sohasem jött be hivatalába rendes időben", „plagizált" (1899 – szegedi államfogházi „élmények"), „csábító, vértagadó"...

Első feleségétől, Patek Máriától elvált (kölcsönös vádak: csábító - prostituált), második felesége Kovács Borbála volt.

1905-ben Szilágy vármegye tasnádi kerületében országgyűlési képviselővé választották („függetlenségi és 48-as programmal), 1906-ban szintúgy.
1910-ben sikeresen tért vissza a helyi politikai életbe, miután ismét polgármesterré választották. A Nagy Háború nehéz éveinek egyik feltűnő esete volt az úgynevezett „Asszony-zendülés", amikor az élelmiszerjegyekre várakozók először csak a polgármestert inzultálták, majd szinte megostromolták a városházát. A csendőrök és a katonaság erőteljes fellépése vetett véget aztán az eseményeknek.
1918-ban lemondatták, 1919-ben az ő háza volt a főhadiszállása a „vörösöknek, majd a románok őrnagyának, meg Horthy álruhás hírszerző tisztjeinek". 1919-től 1921-es lemondatásáig ismét polgármester volt.
„Népellenes bűntett" miatt a II. világháború után eljárás indult ellene, 1947-ben bekövetkezett halála miatt ítélet már nem született.

kun per2.jpg

 

kun halotti2_1.jpg

Meg kell említeni fiát, Árpádot (Árpád Dezső), akit kezdetben az apja nem vállalt fel.

kunárpád4.jpgA fantasztikus tehetséggel megáldott hegedűművész gyermekről elragadtatással írt a New York Times, a The evening world is:

kun árpád2.jpg

Jókai Mór utolsó nizzai tartózkodása alatt hallotta játszani:
„ (...) Oly csodatünemény, kit a széles világ
Magasztal, útjára hull arany és virág (...)".

Szólj hozzá!

Címkék: képviselő polgármester mezőtúr jókai mór kun árpád ádám sándor

Rákóczifalva

2012.05.25. 14:47 levéltárosok

Czirmayné Kocsis Róza: Rákóczifalva története II. köt. Rákóczifalva Nagyközség Önkormányzata, Rákóczifalva, 2008. című kötetéből közlünk két részletet. Az első a szerző bevezetője, a másik pedig a hadbavonultak névsora.

 

Az emlékművön olvasható névsor mellett az alábbi neveket találtuk Rákóczifalva halotti anyakönyvében:

 

Szólj hozzá!

Címkék: rákóczifalva czirmayné kocsis róza