Hősök voltak mindannyian...

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár időszaki kiállításához /2011. május 25. - 2012. február 28./ kapcsolódik e blog. A „Hősök voltak mindannyian...” címet viselő tárlat a Nagy Háború időszakát öleli fel, és elsősorban Jász-Nagykun-Szolnok megyére fókuszál. A blogon levéltári anyagok, naplók, családi történetek, fényképek, filmek, zenék, könyvek segítségével tárjuk szélesebbre a levéltár kapuit...

Facebook-közösség

Levéltárunk

Ha felkeltettük érdeklődését Levéltárunk munkája iránt, kérjük, látogasson el honlapunkra:

www.szolarchiv.hu

A kiállítás látogatóiról készült képanyagot megtekintheti itt:

Galéria

vagy egyéb anyagokkal együtt itt:

Picasa-galéria

Címkék

13 (1) 1914 (3) 1916 (4) 1918 (2) 29 (1) 29 es népfelkelők (1) 68 (1) 68 as (1) abádszalók (1) ábrahám dezső (1) ádám sándor (1) adatbázis (2) adler ignác (1) adler józsef (1) ajánló (2) alattyán (1) áldozatok (1) apponyi albert (1) aranyalbum (1) arcok (1) avatás (1) babucs zoltán (1) bajnai zsolt (1) béké (1) benesóczky (1) beöthy pál (1) besenyszög (1) bevezetés (1) bihari péter (1) blogszolnok (1) bognár szilvia (1) bojtos gábor (1) bosznia (1) bratunac (1) brázay kálmán (1) bruszilov (1) caporetto (1) cegléd (1) colombo (1) család (2) csata (1) csataló (1) cseh tamás (1) csépa (2) csík zenekar (1) csót (1) cugszfirer (1) czihat károly (1) czira lajos (1) czirmayné kocsis róza (1) Dévaványa (1) diana (1) díj (1) doberdó (4) dokumentumfilm (1) dörgő miklós (1) drfazekassándor (1) drina (1) dull lászlóné (1) dvd (2) előadás (1) első halott (1) első világháború (1) emlékbeszéd (1) emlékmű (7) emlékművek (1) emléktábla (5) emléktáblák (1) endre károly (1) erdély (1) Erdélyi Kálmán (1) erdélyi menekültek (1) erényi béla (1) évek (1) évkönyv (6) évkönyv. (1) exhumálás (1) fazekas sándor (1) fegyverszünet karácsonyra (1) fehértói temető (1) fekete péter (1) felsőház (1) ferencesek (1) ferenc ferdinánd (2) film (3) filmek (1) főgymnasium (11) football (1) Frenyó Iván (1) fülöp tamás (1) gaál jános (1) gaál kálmán (1) gajzágó (1) gavrilo princip (1) gazdacímtár (1) gimnázium (12) giorgio tribotti (1) glaser (1) gömbös gyula (1) gulyás gyula (1) gulyás jános (1) gyalogezred (3) győzelem (1) habarovszk (1) háborús (1) hadak útján (1) hadifestő (1) hadifogoly (5) hadifogság (6) hadi étlap (1) hadszíntér kutató (1) haladás (9) halotti lista (1) harang (2) harmincas (1) harsányi gyula (1) hátország (2) hatvannyolcasok (1) helytörténet (1) hindenburg (1) horthy szabolcs (1) hősi sírok (3) hősök albuma (1) humor (1) hunyady anna (1) huszárok (1) i. világháború (1) iamiano (1) ipartestület (1) isonzó (4) isonzó expressz (2) izraeliták (3) jákóhalma (1) jászapáti (4) jászberény (6) jászkun huszárok (1) jászladány (1) Jászladány (1) jászság (1) jásztelek (1) jász király (1) jász múzeum (1) jnsz megye (1) jókai mór (1) Justh-párt (1) karácsony (5) karcag (6) károly király (1) kártya (1) katolikus (2) katona (1) katonadal (2) katonadalok (1) katona csaba (1) kenderes (1) kenéz béla (1) kengyel (1) kenyeres tarisznya (1) képek (1) képviselő (8) kerékpár (1) kiállítás (2) kijev (1) kisbakonyi sándor (1) kiss ernő (1) kiss jenő (1) kisújszállás (7) kóber leó (1) koller (1) komoróczy géza (1) konferencia (1) konok péter (1) könyv (4) kormánybiztos (1) kovács pál (1) kritika (1) krupanj (1) kuncze imre (1) kunhegyes (1) kunszentmárton (4) kun árpád (1) kuszka (1) labdarúgás (1) legát tibor (1) levél (2) levéltár (3) levéltári esték (2) limanova (1) limanowa (1) lóavatás (1) lóosztályozás (1) lőrik ernő (1) lovcsen (1) mackensen (1) magyar (1) magyar szabadság párt (1) mainam (1) makám (1) március 15 (1) megemlékezés (1) meghívó (2) megnyitó (1) mennyiségtan (1) merénylet (2) mezey sándor (1) mezőtúr (11) mezőtúri újság (1) migály béla (1) miniszter (1) miniszterelnök (1) montenegró (2) morvai istván (1) mtv (1) mudrai kovách antal (1) művésztelep (1) nagykőrös (1) nagy háború (1) nagy lászló (1) napló (14) narancs (1) német történelmi múzeum (1) népfelkelés (1) névsor (3) női katona (1) nők (1) nyereségek (1) offenzíva (1) okolicsányi lászló (1) oláh (1) oláh zsigmond (1) olaszok (2) olaszország (1) olasz hősi halottak (2) örökségünk (1) orosz (1) országgyűlés (5) orvosok (1) palesztina (1) pattantyús-ábrahám dezső (1) pedagógusok (1) péter józsef (1) pethe gábor (1) petropavlovszk (3) pintér tamás (1) polgármester (7) port (1) prága (1) pusztakengyel (1) ráday könyvtár (1) rákóczifalva (2) Rákóczifalva (1) rákoskeresztúr (1) redl (1) református (5) reisinger arnold (1) reklám (1) rekvirálás (2) rózsafi jános (1) said (1) sajtó (1) sajtószemle (6) scheftsik györgy (2) sebesült katonák (1) sipos orbán (1) sírjaik hol domborulnak (1) si gyula (1) sorozat (1) spielberg (1) stencinger norbert (1) szabó barna (1) szabó istván (1) szaller miklós (1) szandszőlős (1) szathmáry istván (1) szegedi kis istván (1) szélkiáltó együttes (1) szende pál (1) szentesi tóth kálmán (1) szent orbán (1) szibéria (2) színház (1) szolnok (22) szolnoki máv (1) szvorák katalin (1) támogatók (1) tanár (1) tanárok (9) tanító (1) tanítók (1) tanítóképző (1) tanulók (8) tatárföld (1) temető (2) templom (2) tiszabura (1) tiszavárkony (1) tobolszk (2) törökország (1) törökszentmiklós (5) törvényszék (1) tóth imre (1) tóth jános (1) transzszibéria (2) túrkeve (4) tüzér (1) udovecz györgy (2) udvardy viktor (1) ügyvéd (2) uitz ujlaki (1) ujlaki rezső (1) újságíró (1) újszász (1) ünnep (1) urál (1) uzsegovszky mihály (1) uzsok (1) vadnay tibor (1) vasút (2) vavrik endre (1) vers (3) verseghy ferenc gimnázium (2) veszprém (1) világháború (2) vitéz (3) vitézi szék (1) vitézi telek (2) vlagyivosztok (2) war horse (1) wenzel ferenc (2) winter andrás (14) zádor istván (1) zene (1) zounuk (1) zsárta (1) zsidó (2) zsidók (3) zsigmond (1) Címkefelhő

Szerkesztő

Bojtos Gábor

Zádor István - egy hadifestő emlékei

2011.10.31. 13:11 levéltárosok

Zádor Istvánnak, a szolnoki Művésztelep egyik kiváló művészének közöljük a visszaemlékezésit. Ezen írás "A magyar királyi budapesti 29. honvéd gyalogezred és a magyar királyi 29. népfölkelő gyalogezred hadtörténeti emlékkönyve" című munkában jelent meg. 1. rész.

A 29-es népfelkelőkkel Szerbiában

Írta: Zádor István, az egykori 29. honvéd gyalogezred tart. századosa

 
A mozgósítás első napján a szolnoki művésztelepről Budapestre jöttem,
hogy ezredemnél, a m. kir. budapesti honvédgyalogezrednél jelentkezzem. Mozgósítási beosztásom szerint, mint tartalékos hadnagyot, századparancsnoki minőségben a 29-es népfölkelő-ezredhez osztottak be.
Ebben az ezredben tényleges tiszt csak az ezredparancsnok, segédtisztje és a három zászlóaljparancsnok volt. A századparancsnokok tartalékos, a szakaszparancsnokok népfölkelő tisztek. Századom alakuló és gyakorló körletéül a Magyar Színházat és környékét jelölték ki. Vagy 400 embert vezényeltek hozzám, akikből a 267 emberből álló hadiszázadot kellett összeállítanom, a megfelelő altisztekkel, kürtösökkel, dobosokkal. A 36 éven felülieket pedig haza kellett küldeni. Akkor még ez volt a felső korhatár az öreg népfölkelők számára. A következő napok éjt-napot igénybevevő lázas munkában teltek el. Ruhatárba, fegyverraktárba rohantam. Embereimet tetőtől-talpig mindennel felszerelni, merőben az ellenkezője volt annak, mint Szolnokon az Alföld nagy ege alatt, egymagamban a nagy természet előtt állni és festeni. A Magyar Színház volt a kaszárnyám. A színpad, nézőtér, páholyok szalmával feltöltve. Itt ezen a nem túlságosan tűzbiztos helyen pipáltak, éltek és aludtak embereim. A századirodámban Gombaszögi Frida öltözője. Az Almássy téren gyakorlatoztunk a hajnali órákban.
1914. augusztus hó 13-án volt az indulás. Útirány Bosznia. Reggel 2 óra 30 perckor menetkészen állt a század, zászlókkal és virágokkal díszítve az Izabella /ma: Hevesi Sándor/ téren. A kürtös imát fujt s mi a közönség „éljen a háború", „vesszen Szerbia" kiáltásai között elindultunk a Józsefvárosi pályaudvarra.
 
Az utazás folyamán zászlóaljparancsnokom, egy magyarul alig tudó, a közös hadseregben szolgált őrnagy, azzal vígasztalt, hogy ilyen öreg népfelkelőket csak hadtápszolgálatra lehet használni. A bosnyák határon előkelő szerbeket vettünk föl túszokul, vonatunk biztonsága érdekében. Bosna-Brodban órákig álltunk, itt készült első „háborús” rajzom. Szarajevó előtt kivagoníroztunk és az ilidzsei országút mentén tábort ütöttünk. Az itt töltött néhány nap alatt kocsitrénünket kis bosnyák lovakra cserélték ki: a hegyi háború előjele, s bár felsőbb parancsnokaink még mindig hadtápszolgálatot emlegettek, dandárunkhoz (109. népfelkelődandár) a 39. tartalék ágyúsüteget osztották be.
 
19-én parancsot kaptunk a szerb határ felé indulásra. Szarajevón át mentünk, végig az Appel-Quain, ahol a trónörököspárt megölték.
Kilenc napig tartott az út a hegyeken keresztül, hol esőben, ködben 1000 méteren felüli hegyeken, hol rekkenő hőségben hatalmas erdőkön, de állandóan a legszebb vidéken keresztül. Járőreinknek közben már kisebb összecsapásaik voltak komitácsi bandákkal s 27-én temettük el első hősi halottunkat, Kiss János pándi illetőségű szakaszvezetőt. Legénységem színmagyar, szolnokmegyei jászok és kunok. Szakaszparancsnokaim: Diószeghy József, dr. Tápay István, dr. Nóta István és Villásy Pál, nálam idősebb népfelkelő-tisztek.
Egy este parancsot kaptunk, hogy egy század azonnal induljon a Drinához a komitácsik további betörése ellen a határt biztosítani, míg a zászlóalj többi része reggel utána megy.
Őrnagyunk nem tudott dönteni, melyikünket küldje először tűzbe s pláne éjjel. Sorsot húzatott és a fejetlen gyufát én húztam. Úgy hírlett, hogy a szerb part erősen meg van szállva, el vannak sáncolva és állandó tűz alatt tartják az innenső partot.
A fegyvereket megtöltettem s elindultam. Szép csillagos éjjel volt s tiszttársaim úgy búcsúztak tőlem, mint aki a halálba megy. Minden akadály nélkül, reggel 1 óra 20 perckor érkeztem Bratunácba, célpontomhoz, ahol aztán egész éjjel ropogtak a puskák, de sem nálunk, s azt hiszem odaát sem volt egyetlen sebesült sem.
 
Itt, a Drina-völgyében, egészen furcsa háború volt, hol az oldalunkban, hol a hátunk mögött tűntek fel kisebb-nagyobb komitácsi-csapatok, akiknek a boszniai szerbek segédkeztek.
Én a dandártól azt a parancsot kaptam, menjek századommal Krasanovicba s útközben Slapasnica szerb falu lakosságát a legkisebb jelre fogassam össze s a falut gyújtsam fel. Délután ötkor indultam a meredek, itt-ott már turistáknak való nehéz, sziklás úton s este 8 óra 30 perckor értem Slapasnicára. A velem volt csendőr, aki vezetőül szolgált, a fejét csóválta a kapott parancson, ő már négy éve szolgál itt, s a legjámborabb népnek ismeri a slapasnicaiakat. Egy szakaszomat otthagytam s a falu előkelőségeit túszokul magammal víve, késő este Krasanovicba értem. Nem is volt itt velük semmi baj. Feladatom: ezen a nehéz, hegyes, erdős terepen állandó járőrszolgálattal, egy 8 kilométeres fronton, a szerbek betörésének feltartóztatása volt.
Első reggel hatalmas ágyúdörejre ébredtem. Oly nagyok voltak a detonációk, hogy az egész Drina völgye rengett belé. Járőreim jelentették, hogy előző éjjeli állásunkat Bratunácban tűz alá vették a szerb tüzérek.
Egy dohánypajtában lakom 500 méterre a Drina felett s belőle a legcsodálatosabb kilátás nyílik a völgyre.
Szeptember 8-án kezdődött az első támadásunk Drina-átkeléssel. Századommal előző nap a 39. tartalék ágyúsüteghez osztottak be tüzérségi fedezetnek. A kikülönített üteggel két hónapig külön kis világot alkottunk, majdnem külön kis háborút folytattunk. Parancsnoka Heyek Imre tüzérkapitány, akinél emberibb, kellemesebb bajtársat elképzelni sem tudtam.
Este 9-ig tartott, míg az ágyúkat a Jelah-hegy tetejére felvonszoltuk. Egy szerb temetőt kellett föltúrnunk, hogy az ágyúk kellő fedezéket kapjanak. Egész éjjel dolgoztunk, hatalmas fákat vágtunk ki, melyek a kilátást gátolták. Már reggel 3-kor kezdődött az átkelés kierőszakolása. Köröskörül hatalmas puskaropogás hallatszott az alattunk levő ködtengerből. Türelmetlenül álltunk messzelátóinkkal, hogy valamit is láthassunk, s ágyúinkkal mielőbb támogathassuk embereinket. Aggodalommal teli várakozás után végre reggel 9 órakor felszállt a köd s az első lövés előtti izgalom vett erőt rajtunk. Szemben velünk Ljubovica falu volt, melyet zászlóaljamnak kellett a Drina átkelése után elfoglalni.
Ágyúink remekül dolgoztak, mint a megzavart hangyaboly, futottak szét a szerb katonák. Jelentést kaptunk, hogy zászlóaljam nem tudott eddig átkelni a vizén, nagy veszteségeket szenvedett. Most, hogy mi is akcióba léptünk, az átkelés délben sikerült, az összes csapatok a kijelölt pontokat elfoglalták, az ellenség az egész vonalon visszavonult. Délután pontonhidat vertünk s hajnali kettőkor tüzéreink is átmehettek Szerbiába, hogy a gyalogságot előmenetelében támogassák. Másnap éjjel járőreim három szerbet fogtak, akik a kőzet-magaslatokról fényjeleket adtak.
 
Harctéri rajzok:
 

Napokig állandó fegyverropogás, ágyúdörgés vett körül, a legnehezebb terepen nyomultunk előre. Lovaink, melyek a széles tábori ágyukat a hegyi utakon alig vonszolták, kidűltek s így minden ágyú elé 40-40 embert fogtam. Lakosságot sehol sem láttam, ellenben jószág, gyümölcs bőven volt. A menekülők nem vihették már magukkal s így a legénységnek ez valóságos Eldorádója volt. Harácsolásukat nem vehettük túlságos szigorúan, mert az ilyen hegyi háborúban a trén nem igen tud követni. Víz alig van. Három napja még a kezemet sem moshattam. Teljes készültségben, szabad ég alatt háltunk, csodaszép, csendes nyári esték voltak. Észak felől a hegyek tetején tüzek villantak fel, majd dörgés hallatszott, ott még harcoltak. Dél felől előbb 2-3, majd mindig több és több ház gyúlt ki, végre valóságos lángtenger volt előttem.” 

Források:

Zádor István: Egy hadifestő emlékei, 1914-1918

http://www.mke.hu/lyka/14/001-048-harcter.htm#2

Enigma, 28. szám

 

Szólj hozzá!

Címkék: szolnok bosznia népfelkelés művésztelep gyalogezred drina zádor istván hadifestő 29 es népfelkelők

A bejegyzés trackback címe:

https://hosokvoltak.blog.hu/api/trackback/id/tr613342325

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.