Hősök voltak mindannyian...

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár időszaki kiállításához /2011. május 25. - 2012. február 28./ kapcsolódik e blog. A „Hősök voltak mindannyian...” címet viselő tárlat a Nagy Háború időszakát öleli fel, és elsősorban Jász-Nagykun-Szolnok megyére fókuszál. A blogon levéltári anyagok, naplók, családi történetek, fényképek, filmek, zenék, könyvek segítségével tárjuk szélesebbre a levéltár kapuit...

Facebook-közösség

Levéltárunk

Ha felkeltettük érdeklődését Levéltárunk munkája iránt, kérjük, látogasson el honlapunkra:

www.szolarchiv.hu

A kiállítás látogatóiról készült képanyagot megtekintheti itt:

Galéria

vagy egyéb anyagokkal együtt itt:

Picasa-galéria

Címkék

13 (1) 1914 (3) 1916 (4) 1918 (2) 29 (1) 29 es népfelkelők (1) 68 (1) 68 as (1) abádszalók (1) ábrahám dezső (1) ádám sándor (1) adatbázis (2) adler ignác (1) adler józsef (1) ajánló (2) alattyán (1) áldozatok (1) apponyi albert (1) aranyalbum (1) arcok (1) avatás (1) babucs zoltán (1) bajnai zsolt (1) béké (1) benesóczky (1) beöthy pál (1) besenyszög (1) bevezetés (1) bihari péter (1) blogszolnok (1) bognár szilvia (1) bojtos gábor (1) bosznia (1) bratunac (1) brázay kálmán (1) bruszilov (1) caporetto (1) cegléd (1) colombo (1) család (2) csata (1) csataló (1) cseh tamás (1) csépa (2) csík zenekar (1) csót (1) cugszfirer (1) czihat károly (1) czira lajos (1) czirmayné kocsis róza (1) Dévaványa (1) diana (1) díj (1) doberdó (4) dokumentumfilm (1) dörgő miklós (1) drfazekassándor (1) drina (1) dull lászlóné (1) dvd (2) előadás (1) első halott (1) első világháború (1) emlékbeszéd (1) emlékmű (7) emlékművek (1) emléktábla (5) emléktáblák (1) endre károly (1) erdély (1) Erdélyi Kálmán (1) erdélyi menekültek (1) erényi béla (1) évek (1) évkönyv (6) évkönyv. (1) exhumálás (1) fazekas sándor (1) fegyverszünet karácsonyra (1) fehértói temető (1) fekete péter (1) felsőház (1) ferencesek (1) ferenc ferdinánd (2) film (3) filmek (1) főgymnasium (11) football (1) Frenyó Iván (1) fülöp tamás (1) gaál jános (1) gaál kálmán (1) gajzágó (1) gavrilo princip (1) gazdacímtár (1) gimnázium (12) giorgio tribotti (1) glaser (1) gömbös gyula (1) gulyás gyula (1) gulyás jános (1) gyalogezred (3) győzelem (1) habarovszk (1) háborús (1) hadak útján (1) hadifestő (1) hadifogoly (5) hadifogság (6) hadi étlap (1) hadszíntér kutató (1) haladás (9) halotti lista (1) harang (2) harmincas (1) harsányi gyula (1) hátország (2) hatvannyolcasok (1) helytörténet (1) hindenburg (1) horthy szabolcs (1) hősi sírok (3) hősök albuma (1) humor (1) hunyady anna (1) huszárok (1) i. világháború (1) iamiano (1) ipartestület (1) isonzó (4) isonzó expressz (2) izraeliták (3) jákóhalma (1) jászapáti (4) jászberény (6) jászkun huszárok (1) jászladány (1) Jászladány (1) jászság (1) jásztelek (1) jász király (1) jász múzeum (1) jnsz megye (1) jókai mór (1) Justh-párt (1) karácsony (5) karcag (6) károly király (1) kártya (1) katolikus (2) katona (1) katonadal (2) katonadalok (1) katona csaba (1) kenderes (1) kenéz béla (1) kengyel (1) kenyeres tarisznya (1) képek (1) képviselő (8) kerékpár (1) kiállítás (2) kijev (1) kisbakonyi sándor (1) kiss ernő (1) kiss jenő (1) kisújszállás (7) kóber leó (1) koller (1) komoróczy géza (1) konferencia (1) konok péter (1) könyv (4) kormánybiztos (1) kovács pál (1) kritika (1) krupanj (1) kuncze imre (1) kunhegyes (1) kunszentmárton (4) kun árpád (1) kuszka (1) labdarúgás (1) legát tibor (1) levél (2) levéltár (3) levéltári esték (2) limanova (1) limanowa (1) lóavatás (1) lóosztályozás (1) lőrik ernő (1) lovcsen (1) mackensen (1) magyar (1) magyar szabadság párt (1) mainam (1) makám (1) március 15 (1) megemlékezés (1) meghívó (2) megnyitó (1) mennyiségtan (1) merénylet (2) mezey sándor (1) mezőtúr (11) mezőtúri újság (1) migály béla (1) miniszter (1) miniszterelnök (1) montenegró (2) morvai istván (1) mtv (1) mudrai kovách antal (1) művésztelep (1) nagykőrös (1) nagy háború (1) nagy lászló (1) napló (14) narancs (1) német történelmi múzeum (1) népfelkelés (1) névsor (3) női katona (1) nők (1) nyereségek (1) offenzíva (1) okolicsányi lászló (1) oláh (1) oláh zsigmond (1) olaszok (2) olaszország (1) olasz hősi halottak (2) örökségünk (1) orosz (1) országgyűlés (5) orvosok (1) palesztina (1) pattantyús-ábrahám dezső (1) pedagógusok (1) péter józsef (1) pethe gábor (1) petropavlovszk (3) pintér tamás (1) polgármester (7) port (1) prága (1) pusztakengyel (1) ráday könyvtár (1) rákóczifalva (2) Rákóczifalva (1) rákoskeresztúr (1) redl (1) református (5) reisinger arnold (1) reklám (1) rekvirálás (2) rózsafi jános (1) said (1) sajtó (1) sajtószemle (6) scheftsik györgy (2) sebesült katonák (1) sipos orbán (1) sírjaik hol domborulnak (1) si gyula (1) sorozat (1) spielberg (1) stencinger norbert (1) szabó barna (1) szabó istván (1) szaller miklós (1) szandszőlős (1) szathmáry istván (1) szegedi kis istván (1) szélkiáltó együttes (1) szende pál (1) szentesi tóth kálmán (1) szent orbán (1) szibéria (2) színház (1) szolnok (22) szolnoki máv (1) szvorák katalin (1) támogatók (1) tanár (1) tanárok (9) tanító (1) tanítók (1) tanítóképző (1) tanulók (8) tatárföld (1) temető (2) templom (2) tiszabura (1) tiszavárkony (1) tobolszk (2) törökország (1) törökszentmiklós (5) törvényszék (1) tóth imre (1) tóth jános (1) transzszibéria (2) túrkeve (4) tüzér (1) udovecz györgy (2) udvardy viktor (1) ügyvéd (2) uitz ujlaki (1) ujlaki rezső (1) újságíró (1) újszász (1) ünnep (1) urál (1) uzsegovszky mihály (1) uzsok (1) vadnay tibor (1) vasút (2) vavrik endre (1) vers (3) verseghy ferenc gimnázium (2) veszprém (1) világháború (2) vitéz (3) vitézi szék (1) vitézi telek (2) vlagyivosztok (2) war horse (1) wenzel ferenc (2) winter andrás (14) zádor istván (1) zene (1) zounuk (1) zsárta (1) zsidó (2) zsidók (3) zsigmond (1) Címkefelhő

Szerkesztő

Bojtos Gábor

Winter András 8. Hosszú az út Habarovszkig

2011.12.28. 16:26 levéltárosok

1917. IX. 24.

...könnyen hagytuk el az életünkből egy évet elrabló tobolszki fogolytáborunkat, félve gondoltunk a jövő idők előrelátható nehézségeire, szenvedéseire és nélkülözéseire...
 
Két hajóra zsúfoltak össze minket; én a Rosztiszlavon vagyok 260-ad magammal. A másik hajó nagyobb, ez a Tavartur, 550-en felüli emberrel fedélzetén.
 
Délután 6 órakor indult velünk a hajónk. Én egy fedélzeti zugot foglalok el, itt üldögélek a korlát közelében, itt szemlélődök, s itt alszok a puszta padlón.
 
1917. IX. 27-én érünk Tarába.
 
1917. IX. 28-án délelőtt 11 órakor Omszk-ba értünk.
 
Hamarosan bevagoníroztak mindnyájunkat (kb. 800 tiszt és kb. kétszer annyi legénységi bajtársak), 24-25 tiszt jut egy marhavagonba.
… este indulás a Transzszibéria Vasúttal...
 
Egy fantasztikus projekt képes anyagát osztjuk meg Olvasóinkkal:
a Google és az Orosz Vasúttársaság /Russian Railways/ segítségével
Winter András és társai nyomába eredhetünk!
 
IX. 29. Tatarszkaja. Barabinszk:

 
Hiába rémítgettek a földrajzkönyvek hajdan a szibériai pusztaságokkal, mert az igazság az, hogy az a gabonatermő sár, amely a transzszibériai vasút mentén két oldalt húzódik, nagyobbára termékeny steppszerű, sokhelyt pedig fekete, zsíros humusz.
IX. 29. este Novo-Nikolajevszk /ma: "Új Szibéria-i város: Novoszibirszk/, az Ob folyó mellett.
IX. 30. Reggel elhagytuk Novo-Nikolajevszk állomását…
 
Krivoscakov állomása után átmegyünk az Ob 792 m hosszú hídján…

 
Buszk-tól már hatalmasak az erdőségek.
Marinszk: dús szántóföldek, learatott búzakeresztek, távolból hegyek kéklenek időnként. Tutajszkaja állomásról ágazik el Tomszk-ba a szibériai fővárosba északi irányban futó mellékvasúi ág…
Tutajszkaja előtt átmentünk a Tom folyó hosszú, kettős hídján, a kettő kb. 500 m hosszú.
X. 1. Bogotol: sokáig ácsorog itt a vonatunk.
Acsinszk a Csulin partján fekszik. Lovas kirgizeket láthatunk ácsorogni az állomás környékén, a szép őszi verőfényben is jellegzetes prémsapkával.
X. 2. Elérjük az Ob és Jeniszej közti 319 m magas vízválasztót, közeledünk a 4.750 km hosszú Jeniszej-hez, Szibéria leghosszabb folyójához.

Hajnalban érünk Krasznojarszk-ba (300 000 lakos), a várost a derengő félhomályban azonban még távolból sem figyelhettük meg. Nagy fogolytábora híres, de egyetlen hadifogoly sem volt kint ilyen időtájt még az állomáson. Valamikor fegyencek és száműzöttek telepe volt, ebből fejlődött azután a város naggyá.
 
Délután a Kan folyónál Kanszkhoz érünk.

 
X. 3. Nizsnij-Udinszk. Vonatunk fenyvesek közt kapaszkodik felfelé két mozdonnyal, gyönyörű hegyvidéki tájakon, bazalt sziklacsoportok közt.
 
Tuhuri, a Cseljabinszk—Irkutszk-i vasútvonal legmagasabb pontja. Fennsíkszerű tájak, hegy-domb, fenyvesek. Az Oka-folyó partján Zimu majd Zapér állomások, sárgafajú munkások és mérnökök.
 
Lovas férfit és egy nőt ábrázoló képeslapot is vásároltam emlékül:
 
 
Polovina állomás után a vasút bekanyarodik az Angara folyó völgyébe, a hatalmas Bajkál-tó felé.
 
X. 5. Hajnalban érkezünk Irkutszk-ba, a tisztképző iskola melletti kis állomásra (Krasznojarszk-Irkutszk 1.013 werst, Omszk-Irkutszk 3.059 werst, Cseljabinszk-Irkutszk 3.795 werst).
 

 
Tulajdonképpen egyik külvárosi rendező pályaudvaron vagyunk, beljebb nem engednek, mert a városban a forradalmi pártok közt állítólag erős harc folyik. Éjjel ágyúzás is volt. A hidaknál, fontosabb pontokon junkerek állnak őrséget (a katonai tisztképző intézet növendékei, leendő tisztek, jól kiképzett katonák). A város az Angara folyó mellett fekszik.
Állomásunkról nézve már így távolból is szép és hatalmas, modern város benyomását teszi. Lakosainak száma kb. 150.000, kelet és nyugat érintési helye, a „Szibériai Párizs".
 
Elhatároztam, hogy lemaradok a vonatunkról, - tervem volt nemcsak a város megtekintése, hanem a múzeuma vonzott különösképpen. Olvastam, hogy itt egy szép példány kitömött vadló, fakón sárgászsemleszínű taki=eguus piedwalkii, vadszamarak=kulán, és egyéb tájjellegzetes állatok vannak kiállítva, és ásványtár, néprajzi kiállítás is van többek közt. Beszéltem egy helybeli masztyerszkajaban (nagyobb műhelyben) dolgozó magyar cipészsegéddel, ő hajlandó volt szállást adni, egy éjt nála tölthetek, enni is ad, s másnap-harmadnap majd jelentkezek az orosz parancsnokságnál az állomáson, hogy ilyen-olyan okból (rosszullét) lemaradtam a transzportunktól. Titokban szóltam Maerle Zoli-nak, aztán köpenyemet és tarisznyámat véve csak magamhoz, egyszál holmimat Zoli gondozására bízva feltűnés nélkül megléptünk, újonnan szerzett barátom kíséretében, s némi kerülőkkel a városba jutottam. Megbeszélésünk és terveim szerint sikerült a kirándulás. Másnap este jelentkeztem az állomási őrségparancsnokságnál. Egy éjjelt a fogdában töltöttem, s aztán 7-ikén egy polgári-katonai vegyes tehervonattal egy konvoj kíséretében transzportom után küldtek. Csitá-ban értem utol vonatunkat, tetűszerzés nélkül.
 
... kb 70 km-re Irkutszk városától feltűnik a Bajkál tó, Ázsia legnagyobb hegyi tava.

 
(…)
 
X. 7. Csita; csatlakozok a transzportomhoz. 

 
Csita karavánút melletti város, élénk kereskedelmi város, vásártere díszes, kivilágított. Tőle nem messze: Karimorskzaja-nál ágazik el a vasút Mandzsúria és Habarovszk felé. Az Amur felé, kettős vágányú eddig, míg az egyes sínpárú Amur vonal csak nemrég készült főleg hadifogoly vér, izzadság és életek árán. Szegény hadifogoly legénység, mennyi porlad jeltelen rögök alatt Szibéria földjében!
 
Irkutszk-Csita 980 werst.
 
A Dauriai hegyek következnek. Elértük Kína határát, illetve a kínai területnek számító Mandzsúriá-t.
 
X. 8. Nercsinszk hegyvidék, nincs egy szál fa sem, néhol egy-egy csenevész cserje sínylődik. Fű, fű mindenütt, legelőkkel borított dombok, hegyek, rengeteg birka, tehén és tevecsorda.
 
Golovnaja vidéke az ólombányászat központja (golov=ólom), primitív kitermeléssel. Homoksivatag. Majd kopár-sziklás lekopott hegyek sorjáznak.
 
Challar-ban erős orosz tüzérség és gyalogság szolgál a tungurok elleni védelemre, büntető expedícióira, üldözésükre.
 
Még d.e. elérjük az Argun folyót, mely egyesül aztán a Silka-val és ezek összefolyása után az Amur nevet viseli.

 
Czajgán állomástól kezdve már csak kínai felírások ékeskednek.
 
X. 9. Mandzsúria határállomás. Vámvizsgálat. Lezárják az ajtókat-ablakokat a vagonokon.
 
X. 10. Nagy-Kingán hgys. Kingán állomás után magas hegyekre kapaszkodik fel csavaros szerpentineken a vonat. Áthaladunk egy három verszt hosszú alagúton. Merész kanyarulatokon, három nyolcast írva le a vasúti pálya, viaduktokon és kisebb alagutakon, hidakon át védőmúvek közt, néhol szinte a hegyoldalon csüngve ereszkedik le a vonat a völgykatlan alsó kijárata felé. S ezt a stratégiailag is oly fontos helyet egy magyar mérnök tervei alapján építették meg. Márványtábla hirdeti neve dicsőségét...
 
Olvasóterem:
 
A Bajkál-tó környékén orosz konvojunk figyelmeztetett minket, foglyokat arra, hogy a vasutat, amelyen vonatunk halad, vengerszki indzsinőr építette. Ez az egyszerű szibirják paraszt tudta azt, amire felvilágosítást adni a transport lityinánt parancsnoka kérdeződködésünkre csak annyit tudott: „Vengerszki indzsinőr? Mozsnó! Ja nyeznáju."
 
A Szongari-folyó közelében elérjük a kb. 60.000 lakosságú Cicikov-ot (CICIKAR) (CI-CI-KAI kínaiul).
 
Elfogyott, vagy elfogyóban a pénzünk, megette az irtó hosszú út.
X. 11. Déltájt átmegyünk a Szongari folyó hídján.
 
Karbin=Charbin. Az állomás nagy területen fekszik, hatalmas pályaudvarral. Innen ágazik el a vonat Muhden felé.
 
X. 12. Keresztben vágjuk át az É-D-i irányú hegyeket folyton emelkedő pályán, impozáns szerpentineken, magas szakadékok hídjain, viaduktjain.
X. 13. Hajnalban értünk Kína határállomására, Pogranicsnaja-ra, hol más vonatoknál a határsáv-vizsgálat szokott lenni, de minket csak felületesen, egy-két kocsiban néztek meg.
Itt hagytuk el Mandzsúriát, Oroszország Primorszkaja(Tengermelléke) tartományba értünk.
 
Délután elérjük Nikolszk-Uszuriszk-ot. 60.000 lakosa van. Távlatból csak a magas, vöröstéglás nagy katonai épületek és néhány kémény és torony kimagaslásait láthatjuk. Szép város benyomását kelti az állomásról nézve.
 
Innen ágazik el a vasút északra Habarovszk felé, Keletre Vladivosztok-ig visz tovább a fővonal.
Elhagyjuk Primorszkaja körzetét és Priamurszkaja (Amurmellék) tartományba érünk. A vonat mindenütt a hegyektől övezett Uszuri-folyó völgyében halad.
 
Engeneszkaja, majd az enyhe éghajlatáról híres Spuszkoje következik. 
 
X. 14. Estére elértünk Habarovszkba. Az éjjelt még a vagonokban töltjük…
 

Szólj hozzá!

Címkék: napló vasút transzszibéria winter andrás habarovszk

A bejegyzés trackback címe:

https://hosokvoltak.blog.hu/api/trackback/id/tr343502250

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.