Új sorozatunk a megyei főgimnáziumok sorsának alakulását mutatjuk be a világháború sodrában.
Első állomásunk:
a
"Karczagi Ref. Főgymnasium"
A Gimnázium 1914-1918 közötti történetének bemutatásához a minden évben kiadott és Horváth Ferenc/z/ igazgató-tanár által "közzétett" iskolai évkönyvek nyújtottak segítséget.
Első rész
Az első háborús év:
"Megnyitó beszéd
Mondotta: HORVÁTH FERENCZ /munkásságáról itt, halotti beszéde itt/ főgymnasiumi igazgató-tanár 1914. szeptember hó 14-én:
(…)
„Fegyverek zaja közt hallgatnak a múzsák."
(…)
Hallgatnak a múzsák a mostani harcizajban is.
(...)
E világháború ágyúszörnyeinek dörgése, fegyvercsattogás, puskaropogás zaja közt, a leghevesebb harcok idején gyűltünk össze ma e helyen, a múzsáknak e hajlékában, hogy megnyissuk az uj iskolai esztendőt.
Ifjak, serény múzsafiak! Nem tudjuk, mit hoz reánk a jövendő, a háború kockája vethet hatot is, vakot is. Azt azonban tudjuk, hogy örömben, bánatban, győzelem vagy vereség esetén is ugyanaz marad az iskola tiszte. A mire teremtette az isteni atya a múzsákat, hogy az istenek dicső tetteit az ének hangjaiban megörökitsék, ugyanarra a célra vannak hívatva a művelődésnek intézményei, megőrizni mindazt, a mit az ősök érdemest alkottak, amit tanultak maguk oktából vagy idegen forrásból, átszállítani a jövendő számára csorbítatlanul azokat az erkölcsi és szellemi javakat, melyeket a nemzet ezredéves léte alatt összehalmozott s öröklővé tenni azt a kincset késő századokra! Ez volt hivatásunk a béke idején s ez marad a harcok viharai közt s ez leend a harcok befejeztével is bármilyen lesz a jövendő.”
Adatok az intézet 1914-15. évi történetéhez
“(…) katonai kötelezettsége két kartársunkat: Kónya Sándort és Tőkés Sándort elszólította az iskolai békés munka színhelyéről; óráikat az itthon maradt kartársak látták el.”
Intézetünk és a háború
“A nemzetünkre zúdult világháború folytán minden hazai intézményre és és polgárra eső kötelesség teljesitésból, áldozatkészségből intézetünk, tanárkarunk s ifjuságunk is kivette részét.
A hadbavonultak hátramaradott családtagjait gyámolító segitő munka szervezésében résztvett tanárkarunk több tagja; tudósitó-irodát szervezett az ifjúság bevonásával Hemző Lajos kartárs.
A hadbavonultak árvagyermekeinek meglátogatására nyert az árvaszéktől megbizást Fazekas Gyula; hadicélokra fém tárgyakat gyűjtött az ifjúság utján Garzó György;
az első hadikölcsön jegyzésében részt vett ifjuságunk is, jegyzett a gyűjtött összegből 150 korona névértékű 6 zárolt járadékot a posta takarékpénztár útján.
Előadást rendezett ifjuságunk a vöröskereszt és vörös félhold javára.
Elárusítottuk a boszniai és hercegovinai segítő akció bizottságától küldött levelező lapokat.
Mindjárt a háború elején katonai szolgálatra behívattak tanárkarunk tagjai közül: Tőkés Sándor és Kónya Sándor tartalékos honvéd hadnagyok.
Tőkés Sándor a debreceni 11. honvéd gyalogezred kötelékében, előbb helyi szolgálatot teljesitett, majd a telefonkezelői tanfolyamra rendeltetett s jelenleg az északi harctéren szolgál ilyen minőségben;
Kónya Sándor a kolozsvári 21. honvéd gyalogezred kötelékébe tartozik, azzal vonult az északi harctérre s a háború első veszteségei idején hadifogságba került s mint ilyen előbb Oroszország Pensa tartományában Csembár városban, majd Rasdolnojeban; jelenleg pedig Kabarovszkban eszi a hadifogság keserves kenyerét.
Tanáraink közül az első népfelkelői szemle alkalmával alkalmasnak találtatott Nagy Kálmán, de nélkülözhetetlenség címén felmentetett, a második népfelkelői szemlén alkalmasnak találtatott: Hemző Lajos, felmentése iránt megtörtént az előterjesztés; a legutóbbi május 27-én tartott pótnépfelkelői szemlén alkalmasnak találtatott: Papp Imre,
Szeőke Kálmán, dr. Zsigmond Ferenc.
Elöljáróságunk érdekökben is előterjesztéssel élt Tanítványaink közül a 19, 20 évesek közül alkalmasnak találtattak (négyen voltak kötelesek szemlére jelentkezni) Józsa János 7 o t., Betes Mihály és Lacka Sándor 8 o. t., az elsőnek az 913/1915 számú m r: értelmében a 7. osztályról, a két utóbbinak a 8. osztályról kiadtuk bizonyitványát s érettségi bizonyítványát is. Kíséri őket áldásunk s könyörgésünk az Istenhez, hogy a dicsőséggel, diadallal megvivandó harcból épségben segitse őket haza.
18-ik éves 7. és 8. osztályos tanítványaink szemlére állítása most van folyamatban.
Iskolánk életét a lefolyt évre nézve nem zavarta meg a háború. Kórházi helyiségül sem foglaltatott le intézetünk épülete, rendesen folyt tehát az iskolai munka, csak az évet rövidítette meg.”
A második háborús év:
"Megnyitó beszéd
Mondotta: HORVÁTH FERENCZ főgimnáziumi igazgató tanár.
1915. szeptember hó 8-án.
„A múlt iskolai évet a háború kezdetén azzal a reménységgel nyitottuk meg, hogy mint a tomboló nyári zivatar, rövid idő multán meg fog szűnni a világháború szörnyű vihara is. Ebben a reménységben nem csak mi, hanem, mondhatni, az egész világ mintegy vigasztalást talált azokkal a szenvedésekkel, áldozatokkal, élet és vagyonbeli veszteségekkel szemben, amelyeket a világháborúban résztvevő nemzetekre a felvonuló rendkívüli hadierők összecsapása hozni fog. A remény most is, mint rendesen lenni szokott, csalóka volt.
(…)
A halál kaszája sűrű rendet vágott belőlünk is; csonkán bénán, vakon ezren - meg ezren kerülnek vissza a harcok mezejéről, kórházak kínos ágyairól. Fiaink, tanítványaink közül - kik itt ez iskola falai között, szemeink előtt nőttek fel - hányan, meg hányan hullottak el? Hányban sirathatjuk az elveszett szép reményeket? De értök hulló könnyeink között is látjuk felénk ragyogni a vérök hullása, éltök múlása árán megváltott dicső jövendőt, mely nemzetünkre, hazánkra vár!"
Adatok az intézet 1915—16. évi történetéhez:
"(…) a háború miatt két kartársunk: Kónya Sándor és Tőkés Sándor távol volt ebben az évben is az iskolai békés munka színhelyétől; amaz hadifogságban van Szibériában, emez pedig az orosz harcztéren teljesít katonai szolgálatot. Óráikat az itthon maradt kartársak látták el."
Intézetünk és a háború:
"Kezdjük azon, — a mi a mult évi értesítőből kimaradt, hogy mint a megelőző évben, úgy a jelen évben is gyűjtött ifjúságunk szederlevelet a katonaság részére, s intézkedtünk arra nézve is, hogy a szederlevél gyűjtése már zöld korában a nyár folyamán megtörténjék. Az ifjúság munkásságának felhasználásával folytatta Hemző Lajos kartárs a tudósitó iroda munkásságát.
Katonai czélokra le volt foglalva iskolánk 1915 júniusától szeptemberig teljesen a szertárak és könyvtárak s a tanári » igazgatói szoba kivételével; szeptember folyamán felszabadult helyiségünk nagyobb része, de katonai czélra lefoglalva maradt a rajzterem és rajztanári szoba, tornaterem deczember hó elejéig.
Az igy korlátozott számú helyiségekből adott fennartó testületünk a községi polgári leányiskolának az emeleten 5 helyiséget és a községi iparos tanoncziskolának esti használatra 4 helyiséget a földszinten 1915. szeptember - deczemberben.
A hátrahagyott tisztátalanságon kívül s csekélyebb rongálódásokon kívül kára nem volt intézetünknek a katonaság itt tartózkodásából.
A katonák karácsonyi ajándékára szintén gyűjtést rendeztünk; erre fordítottuk Szabó Andor IV. o. t. koporsójára teendő koszorú megváltási összegét 38.91 K.
A tanárok özvegyeit és árváit gyámolító intézet javára küldötte karunk az elemi isk. IV. osztályú bizonyítvány pótlásául szolgáló felvételi vizsgálatok díját 80 koronát…
A jelen iskolai évi tanítványaink közül katonák lettek:
Tóth László V. o. t. Avramesku Gyula V. o. t. Komlósi János VI. o. t. Király Ferenc VII. o. t. kik 48230-1916 sz. miniszteri rendelet alapján osztály bizonyítványt nyertek. Dusa István VIII. o. nyilv. t. Cigler József VIII. o. nyilv. t. Bodnár Elemér VIII o. nyilv. t. Feuermann György VIII. o. nyilv. t. ív. Nagy János VIII. o nyilv. t. Schück Gyula VIII. o. nyilv. t kik a Vili. osztályos vizsgálat letétele után 48230-1916. sz. rendelet szerint érettségi bizonyítványt is kaptak.
Gróf Zoltán VIII o. m. t.
Múlt évben végzett tanítványaink közül katonák lettek az 1914/15 évi értesítőben már jelzett Betes Mihályon és Lacka Sándoron kívül:
Bujk Gábor, Csatári Imre, Győri István. Míselbach Imre, Simon Zoltán. Az 1913/14 éveikből: Benesócky Balázs, Fellner Lajos, Hajzer Ferenc, Halász Imre Kocsis Béla, Materny Károly, Molnár János, Münich István, Resch Gyula, Szabó Géza, Steinberger Imre, Weiszbrunn Ferenc vonultak be;
közülök elestek és hősi halálukkal családjuknak és intézetünknek büszke gyászt szereztek:
Materny Károly
Münich István
Weiszbrunn Ferenc
1912/13. évbeli VIII. o. tanitványainkból katonai szolgálatra bevonultak:
Fehér Imre, Godán Géza, Jakabfi Albert, Olasz Andor, Pólya Kálmán, Sándor Imre, Varga Lajos, Wesselényi Kálmán, Brüll Sándor.
Közűlök Fehér Imre, mint debreceni ref. theologus önként lépett be s hősi halált halt az orosz harctéren 191 IX/12-én. Sírja Anastasovka majorban födi porait.
1911—12 évi VIII. osztályosaink közül katonai szolgálatit teljesítenek:
Katona Gyula, Kocsis József, mint debreceni ref. theologus, Ledermann Márton, Nikolics Endre, Schwartz Kálmán. Szilágyi Miklós, Kátai (Weisz) Gyula, Zelovics Dezső.
Közűlök Kátai (Weisz) Gyula ezüst vitézségi érmet nyert, majd pedig súlyosabb sebet kapott; Kocsis József pedig eltűnt.
1910—11. évi VIII. osztályos tanítványaink közül katonák: Ernszt Ödön, Hodos László, B. Kiss Mihály, Nagy (Kiss) Sándor, S. Nagy Imre, Ornstein Lajos, Ray Lajos, Ländler Jenő.
Hősi halált halt közűlök
Hodos László
bölcsészet hallgató.
Súlyos sebet kapott Nagy (Kiss) Sándor.
1909/10. évi VIII. osztályosaink közül katonák Fodor Károly, Friedmann Jenő, Hajnal Gyula, Rosner Zoltán, Rozványi (Rzepka) Vilmos.
1908/09. évi VIII. osztályosaink közül : Baghy István, Bárci Jenő, mint orvos, Fábián Sándor, mint betegápoló lelkész, Goldberger Izidor, mint orvos, Goldberger Károly, mint orvos, Jelinek Iván, mint orvos, F. Nagy Kálmán, mint theologus önként lépett be, hadifogoly Oroszországban, Schück Náthán, Túri Sándor, mint orvos,
1907/9 évi legelső VIII. osztályosaink közül katonák: Csathó László, Andrényi (Feuer) Ármin eltűnt, Goldberger Lajos, mint orvos, Fischer Arnold, mint orvos. Kohn Ignác, mint orvos, Lövi Ignác, Ornstein Lajos, mint orvos, Pap Tamás, Pásztor Géza, Tóth Gáspár.
Közűlök több rendbeli kitüntetést nyert Pásztor Géza, ki a harctéren lett káplárból tiszthelyettes, majd hadnagy.
Feljegyzéseink vannak régebbi tanítványainkról is; adataink azonban nem teljesek. Felsorolt volt növendékeink szüleit is tisztelettel kérjük, hogy szíveskedjenek fiaik sorsáról rövid tudósítást eljuttatni a gymnásium igazgatóságához ; hogy feljegyezhessük a nyert adatokat a világháborúban részt vett tanítványainkról vezetett könyv lapjaira."
