A halál nem tesz különbséget. Mindegy, hogy akiért eljött, az dohányoslegény (Kovács Pál, a világháború első hősi halottja), főispán (Dr. Horthy Szabolcs), tanító (Dudás Zoltán), vagy napszámos (Vidra Imre). Nincs tekintettel családi állapotra, vallásra, egyenruhára sem…
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár nagyon fontos missziót kezdett el 2011 tavaszán. A megyénkben található emlékművek, katonasírok minél szélesebb körű feltérképezését és dokumentálását egy hiánypótló munka kezdetének tekinthetjük. Az általunk létrehozott adatbázis lehet az alapja a helyi önkormányzatok, civil szervezetek, iskolák bevonásának, összefogásának, s ennek révén -talán- biztosíthatjuk a megmaradt katonasírok és hadi emlékhelyek gondozását.
A megyei emlékhelyekkel és világháborús sírokkal kapcsolatos feltáró munkánk változatos eredményeket hozott. A megye számos településén már nem találtunk katonasírt, sok helyen temetőgondnokkal sem találkozhattunk, a szűkös anyagi lehetőségek miatt nem a hadisírok ápolása a legégetőbb probléma. Találkoztunk teljesen elvadult, „régi” temetői részekkel is, ahol magunk vágtunk utat a sírokhoz. Azonban örömmel mondhatjuk el azt is, hogy vannak nagyon szépen, lelkiismeretesen rendben tartott temetők, hősi sírok, ahol naprakész nyilvántartással segítették munkánkat.
Az első részben a Jászság temetőit, hősi sírjait mutatjuk be.
A régió nagy területén ugyanaz a Kft., a Selena-Iusta intézi a temetkezéssel kapcsolatos ügyeket. A Jászság több temetőjéhez már elkészítették azt az információs rendszert, amelynek segítségével kutathatóvá váltak a temetői nyilvántartások. Íme egy példa a honlapról:
(Köszönjük Nagy Gábornak és munkatársainak a segítségét!)
Jászberényi kutatásunkhoz Sugárné Koncsek Aranka: Jászberényi temetők című munkáját, Jászapáti temetőjéhez pedig Kósa Károly Temetőkalauzát és fényképeit használtuk fel.
Lássuk az összeállítást a sírokról:
