Sorozatunkban Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Nagy Háború alatti országgyűlési képviselőit mutatjuk be.
Beöthy Pál - Törökszentmiklósi kerület
A világháború előtti utolsó választás 1910-ben (június 1-10.) zajlott az 1874-ben módosított 1848-as cenzusos választójogi törvény alapján. A dualizmus korszakában mindössze egyszeri ellenzéki diadal után a Szabadelvű párt „romjain” alakult Nemzeti Munkapárt nyerte el a mandátumok többségét. Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében 2 helyen, Kunszentmártonban és Törökszentmiklóson tudtak győzni a Munkapárt jelöltjei - köztük Tisza István barátja, Beöthy Pál is.
Beöthy 1866. június 20-án született Nagymarja-pusztán nemesi családban. Apjához, Algernonhoz hasonlóan először közigazgatási állásokat töltött be (aljegyző, szolgabíró, főszolgabíró), 1903-tól Bereg vármegye főispánja volt, majd 1910 és 1918 között országgyűlési képviselő lett.
Szolgált a cs. és kir. 13., a világháború alatt a m. kir. 2. honvéd huszárezredben. 1914 végén ő azonosította Horthy Szabolcs vármegyei főispánnak a holttestét Noworadomsk mellett.
(A világháború képes krónikája, 1915. augusztus 22.)
1911-től alelnöke, 1913 és 1917 között elnöke a képviselőháznak.
A képen báró Jósika Samu társaságában. (Vasárnapi Újság, 1914. július 12. 553.p.)
1921. szeptember 15-én hunyt el. Apjával együtt a Fiumei úti temető 10/1-1-10. sz. sírjában nyugszik.
(Törökszentmiklós és Vidéke, 1921. szeptember 21. 1.p.)
Források:
A Világháború Képes Krónikája, 46. füzet, 1915. augusztus 22.
Cseh Géza: A törökszentmiklósi mandátum. Képviselők és választások a kiegyezés korszakától a II. világháborúig. Fejezetek Törökszentmiklós múltjából II. Törökszentmiklós, 2006., 242-270.o.
