A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára nagyon fontos missziót kezdett el 2011 tavaszán. A megyénkben található katonasírok minél szélesebb körű feltérképezését és dokumentálását azóta is folyamatosan végezzük. Az általunk létrehozott adatbázis lehet az alapja a helyi önkormányzatok, civil szervezetek, iskolák bevonásának, összefogásának, s ennek révén biztosíthatjuk a megmaradt katonasírok és hadi emlékhelyek gondozását.
Mit tekintünk hősi sírnak? Az 1999. évi XLIII. törvény 3. § f) pontja adja meg szabatosan a „hősi temető, hősi temetési hely” fogalmát: „a honvédelmi kötelezettség fegyveres vagy fegyver nélküli teljesítése közben elesettek, továbbá a teljesítést követően, ezzel közvetlenül összefüggésbe hozható okból elhunytak, valamint háborúban kényszermunkára hurcoltak és elhunytak eltemetésére, hamvaik elhelyezésére szolgáló temető (temetőrész), temetési hely”.
A hadisírok gondozásában 1915 ősze hozta el a fordulópontot – ekkor állt fel a császári és királyi Hadügyminisztérium 9. osztálya, amelynek feladata kiterjedt a katonatemetők, katonasírok létesítésére, fenntartására, a hősi halottak nyilvántartására. Az első világháborús magyar részvételt lezáró trianoni békében (1920.június 4. - az 1921. évi XXXIII. törvény által becikkelyezve) a VI. rész foglalkozott a hadifoglyok és a sírhelyek kérdéskörével. A rendelkezések közül kiemelendőek az alábbiak: gondoskodni kell arról, hogy az „eltemetett katonák és tengerészek sírhelyei tiszteletben és jókarban tartassanak”, hasonlóképpen az elhunyt hadifoglyok és polgári internáltak sírhelyei is; a hadviselő felek egymás rendelkezésére bocsátják „az elhaltak teljes névjegyzékét a személyazonosságuk megállapításához szükséges összes adatokkal együtt”.
A két világháború között a települések vezetői folyamatosan jelentették a hozzájuk tartozó területen található hadisírok állapotáról. 1928-ban például a vármegye alispánja, Alexander Imre a következőket írta Kisújszállás polgármesterének, Gaál Jánosnak: „A kiállított kötelezők alapján a város különböző temetőiben levő hősi (hadifogoly) sírok őszi rendbehozataláról gondoskodjon. A hadisír szemlém alkalmával tapasztaltam, hogy az állandó jellegű síremlékeket még mindig nem készíttette el. Hivatkozva kiállított kötelezőjére, melyben a hősök sírjainak állandó jellegű síremlékkel való ellátására, neveiket kőbe vésve kötelezte magát, meghagyom, hogy ezen kötelezőjének záros határidőn belül – 1929. évi hősök ünnepe – tegyen eleget”.
A második világháború után még készültek települési jelentések a világháborúkban elhunytak sírjairól, ám az idő előrehaladtával az első világégés áldozatainak emléke folyamatosan halványodott – szándékosan kitörlésre ítéltetve a közgondolkodásból.
2016-ban a katonasírok helyzete – a számtalan kiváló kezdeményezés, civilek, katonák együttműködése ellenére – meglehetősen problematikus: bár nem felszámolható sírokról beszélünk, sok megyei településen folyamatosan eltünedeznek, felszabadítva ezzel a kedvező fekvésű sírhelyeket.
Kisújszálláson – a levéltári iratokon túl – a református egyház és a temetőgondnok nyújtott segítséget abban, hogy a sajtóban, illetve a halotti anyakönyvekben található bejegyzések alapján fellelhessük a hősi sírokat.
Számos esetben nem hősi halottként szerepelnek az anyakönyvben olyanok, akik a város világháborús emlékművén szerepelnek.
