Új sorozatunkban a Nagy Háború katonadalaiból válogatunk.
A Magyar Néprajzi Lexikon így foglalja össze a háborús katonadal fogalmát:
"a katonadal különálló csoportja, melyet háború idején időszerű szöveggel énekeltek. A legtöbb háborús katonadal békebeli katonadal átalakítása, tematikus csoportjaik is hasonlók, de bőven van új alkotás is. Szoros rokonság fűzi az előző időszak csatadalaihoz, elsősorban az ütközetek leírásában (Galícia köröskörül füstölög; Szólnak ott az ágyúk, csattognak a kardok...). A Monarchia korábbi balkáni háborúinak dalai is felújulhattak (Boszniában hull a magyar rakásra...), sőt esetenként a 48-as (A csatában selyemzászlók lobognak...) és a kuruc énekek (Jaj, Istenem, hol fogok én meghalni?...) is. (...) lényegében az I. világháború katonadalait jelenti..."
Szabó Dániel tanulmányában /Katonadalok és az I. világháború/ a dalok funkcióját is összefoglalja:
„…a katonadalok egyszerre a katonaélet részei: segítenek elviselni annak nehézségeit, idealizálják azt, összetartozást (a régi közösség helyett új közösséget) teremtenek, hangsúlyozzák a szituáció ideiglenes voltát; ugyanakkor a civil társadalom reagálásai is a hadseregre. Jelzik egyrészt a civil társadalomból kiszakítottakhoz való viszonyt, másrészt a civil társadalomba való visszatéréskor megjelenítik a múlt élményeit. Megidézik a fiatalkort s az annak férfiközösségéhez való intenzív tartozást.”
1. A sorozási/bevonulási/búcsúnóták
A dalokat a Cseh Tamás és Péterdi Péter által összeállított "Magyar katonadalok és énekek a XX. századból" c. albumról válogattuk.
Szvorák Katalin:
Szélkiáltó együttes:
A Csík zenekar is foglalkozott a kérdéssel: