Vavrik Endre (1880-1946)
Az Egerhez kötődő Vavrik-família országos pályát befutó képviselői mellett (pl.: Béla - róla itt) Vavrik Endre a helyi közéletben szerepet vállaló, karriert befutó Vavrikok táborát gyarapította.
1880. június 15-én született Jászberényben. A keresztségben az András, Kálmán, Ágoston neveket kapta. Édesapja: Ágoston.
Édesanyja: Koller Irén.A Kollerek jászapáti gyökerekkel bíró család, amely szintén befolyáshoz jut a jászberényi, jászsági politikai-gazdasági életben.
Felesége: Lindermayer Erzsébet.
A Kastélylexikon adatai szerint "1893-ban kapott nemesi címet, amikor nagybátyja, hevesi Vavrik Gábor miniszteri tanácsos 1869-ben szerzett nemességét és előnevét I. Ferenc József király rá is átruházta".
Vavrik Endre meglehetősen fiatalon a politika színpadára lép: sokévi képviselőséggel /!/ a háta mögött 27 évesen helyettes polgármester, 30 évesen /1910-ben/ megyebizottsági tag, újabb 4 év múlva /1914. november 28-tól/ polgármester. A Nagy Háború végéig, 1918-ig tölti be állását.
A Jászberénynek oly fontos tanítóképző megszületéséről így ír Tóth Gábor:
"A tanítóképző felállításával az állam és a város célkitőzése találkozott. Jászberényben az intézet létrehozásának gondolata Bathó Jánosné, született Streitmann Mária úrnőnek, fiával Bathó Károly ügyvéddel, 1917. március havában történt beszélgetésük során merült fel. A gondolatot Vavrik Endre, Jászberény akkori polgármestere magáévá tette és kérte a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumot, hogy a minisztérium által tervezett új intézetet Jászberényben állítsák fel. A város 1917. nov. 12-én tartott rendkívüli közgyülési (361. kgy. 19524. kig. sz.) határozatában kimondta, hogy 5 kat.hold és 371 négyszögöl nagyságú területő ingatlant, 50.000 K értékben, díjmentesen a tanítóképző intézet céljaira átenged".
1918 őszén válik meg városvezetői tisztségétől. Erről az alábbiakat olvashatjuk a város közgyűlési jegyzőkönyvében:
Tarnay/Taczmann-kúria, Vavrik-kúria, Úrikaszinó, Tiszti Klub, Honvéd Jász Kaszinó
1946. március 5-én hunyt el Jászberényben.
