Hősök voltak mindannyian...

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár időszaki kiállításához /2011. május 25. - 2012. február 28./ kapcsolódik e blog. A „Hősök voltak mindannyian...” címet viselő tárlat a Nagy Háború időszakát öleli fel, és elsősorban Jász-Nagykun-Szolnok megyére fókuszál. A blogon levéltári anyagok, naplók, családi történetek, fényképek, filmek, zenék, könyvek segítségével tárjuk szélesebbre a levéltár kapuit...

Facebook-közösség

Levéltárunk

Ha felkeltettük érdeklődését Levéltárunk munkája iránt, kérjük, látogasson el honlapunkra:

www.szolarchiv.hu

A kiállítás látogatóiról készült képanyagot megtekintheti itt:

Galéria

vagy egyéb anyagokkal együtt itt:

Picasa-galéria

Címkék

13 (1) 1914 (3) 1916 (4) 1918 (2) 29 (1) 29 es népfelkelők (1) 68 (1) 68 as (1) abádszalók (1) ábrahám dezső (1) ádám sándor (1) adatbázis (2) adler ignác (1) adler józsef (1) ajánló (2) alattyán (1) áldozatok (1) apponyi albert (1) aranyalbum (1) arcok (1) avatás (1) babucs zoltán (1) bajnai zsolt (1) béké (1) benesóczky (1) beöthy pál (1) besenyszög (1) bevezetés (1) bihari péter (1) blogszolnok (1) bognár szilvia (1) bojtos gábor (1) bosznia (1) bratunac (1) brázay kálmán (1) bruszilov (1) caporetto (1) cegléd (1) colombo (1) család (2) csata (1) csataló (1) cseh tamás (1) csépa (2) csík zenekar (1) csót (1) cugszfirer (1) czihat károly (1) czira lajos (1) czirmayné kocsis róza (1) Dévaványa (1) diana (1) díj (1) doberdó (4) dokumentumfilm (1) dörgő miklós (1) drfazekassándor (1) drina (1) dull lászlóné (1) dvd (2) előadás (1) első halott (1) első világháború (1) emlékbeszéd (1) emlékmű (7) emlékművek (1) emléktábla (5) emléktáblák (1) endre károly (1) erdély (1) Erdélyi Kálmán (1) erdélyi menekültek (1) erényi béla (1) évek (1) évkönyv (6) évkönyv. (1) exhumálás (1) fazekas sándor (1) fegyverszünet karácsonyra (1) fehértói temető (1) fekete péter (1) felsőház (1) ferencesek (1) ferenc ferdinánd (2) film (3) filmek (1) főgymnasium (11) football (1) Frenyó Iván (1) fülöp tamás (1) gaál jános (1) gaál kálmán (1) gajzágó (1) gavrilo princip (1) gazdacímtár (1) gimnázium (12) giorgio tribotti (1) glaser (1) gömbös gyula (1) gulyás gyula (1) gulyás jános (1) gyalogezred (3) győzelem (1) habarovszk (1) háborús (1) hadak útján (1) hadifestő (1) hadifogoly (5) hadifogság (6) hadi étlap (1) hadszíntér kutató (1) haladás (9) halotti lista (1) harang (2) harmincas (1) harsányi gyula (1) hátország (2) hatvannyolcasok (1) helytörténet (1) hindenburg (1) horthy szabolcs (1) hősi sírok (3) hősök albuma (1) humor (1) hunyady anna (1) huszárok (1) i. világháború (1) iamiano (1) ipartestület (1) isonzó (4) isonzó expressz (2) izraeliták (3) jákóhalma (1) jászapáti (4) jászberény (6) jászkun huszárok (1) Jászladány (1) jászladány (1) jászság (1) jásztelek (1) jász király (1) jász múzeum (1) jnsz megye (1) jókai mór (1) Justh-párt (1) karácsony (5) karcag (6) károly király (1) kártya (1) katolikus (2) katona (1) katonadal (2) katonadalok (1) katona csaba (1) kenderes (1) kenéz béla (1) kengyel (1) kenyeres tarisznya (1) képek (1) képviselő (8) kerékpár (1) kiállítás (2) kijev (1) kisbakonyi sándor (1) kiss ernő (1) kiss jenő (1) kisújszállás (7) kóber leó (1) koller (1) komoróczy géza (1) konferencia (1) konok péter (1) könyv (4) kormánybiztos (1) kovács pál (1) kritika (1) krupanj (1) kuncze imre (1) kunhegyes (1) kunszentmárton (4) kun árpád (1) kuszka (1) labdarúgás (1) legát tibor (1) levél (2) levéltár (3) levéltári esték (2) limanova (1) limanowa (1) lóavatás (1) lóosztályozás (1) lőrik ernő (1) lovcsen (1) mackensen (1) magyar (1) magyar szabadság párt (1) mainam (1) makám (1) március 15 (1) megemlékezés (1) meghívó (2) megnyitó (1) mennyiségtan (1) merénylet (2) mezey sándor (1) mezőtúr (11) mezőtúri újság (1) migály béla (1) miniszter (1) miniszterelnök (1) montenegró (2) morvai istván (1) mtv (1) mudrai kovách antal (1) művésztelep (1) nagykőrös (1) nagy háború (1) nagy lászló (1) napló (14) narancs (1) német történelmi múzeum (1) népfelkelés (1) névsor (3) női katona (1) nők (1) nyereségek (1) offenzíva (1) okolicsányi lászló (1) oláh (1) oláh zsigmond (1) olaszok (2) olaszország (1) olasz hősi halottak (2) örökségünk (1) orosz (1) országgyűlés (5) orvosok (1) palesztina (1) pattantyús-ábrahám dezső (1) pedagógusok (1) péter józsef (1) pethe gábor (1) petropavlovszk (3) pintér tamás (1) polgármester (7) port (1) prága (1) pusztakengyel (1) ráday könyvtár (1) Rákóczifalva (1) rákóczifalva (2) rákoskeresztúr (1) redl (1) református (5) reisinger arnold (1) reklám (1) rekvirálás (2) rózsafi jános (1) said (1) sajtó (1) sajtószemle (6) scheftsik györgy (2) sebesült katonák (1) sipos orbán (1) sírjaik hol domborulnak (1) si gyula (1) sorozat (1) spielberg (1) stencinger norbert (1) szabó barna (1) szabó istván (1) szaller miklós (1) szandszőlős (1) szathmáry istván (1) szegedi kis istván (1) szélkiáltó együttes (1) szende pál (1) szentesi tóth kálmán (1) szent orbán (1) szibéria (2) színház (1) szolnok (22) szolnoki máv (1) szvorák katalin (1) támogatók (1) tanár (1) tanárok (9) tanító (1) tanítók (1) tanítóképző (1) tanulók (8) tatárföld (1) temető (2) templom (2) tiszabura (1) tiszavárkony (1) tobolszk (2) törökország (1) törökszentmiklós (5) törvényszék (1) tóth imre (1) tóth jános (1) transzszibéria (2) túrkeve (4) tüzér (1) udovecz györgy (2) udvardy viktor (1) ügyvéd (2) uitz ujlaki (1) ujlaki rezső (1) újságíró (1) újszász (1) ünnep (1) urál (1) uzsegovszky mihály (1) uzsok (1) vadnay tibor (1) vasút (2) vavrik endre (1) vers (3) verseghy ferenc gimnázium (2) veszprém (1) világháború (2) vitéz (3) vitézi szék (1) vitézi telek (2) vlagyivosztok (2) war horse (1) wenzel ferenc (2) winter andrás (14) zádor istván (1) zene (1) zounuk (1) zsárta (1) zsidó (2) zsidók (3) zsigmond (1) Címkefelhő

Szerkesztő

Bojtos Gábor

Főgimnáziumok: Jászberény

2011.12.06. 10:24 levéltárosok

Jászberény: a Jászság fővárosa, a Zagyva két partja, jászok, alánok, Lehel kürtje, Jász Múzeum, Tanítóképző, Jászság Nép Együttes, Ferences Templom, Állatkert, Hűtőgépgyár, Gimnázium.

 

Jászapáti gimnáziuma kapcsán már érintettük az alapítást /1779/. A katolikus gimnázium igazgatói és tanárai túlnyomó részben ferences-rendi szerzetesek voltak. Az állam 1896-ban saját kézbe vette az iskolát. 1889. augusztus 20-án szentelték fel a gimnázium új épületét.

Az épület

/forrás: VFMK, Képeslaptár/:

 

Az első háborús év
 


"Az év világrengető eseménye, a háború természetesen iskolánkon is éreztette hatását:elvitte a tanárok harmadát, kizökkentvén őket békés és áldásos munkájukból, sőt egyet áldozatul is megkövetelt; elvitt tanítványaink közül is hatot; izgalmaival zavarta a tanítás és tanulás tevékenységét, hisz minduntalan új tantárgyfelosztást és órarendet kellett készítenünk.

Szólj hozzá!

Címkék: tanárok katolikus gimnázium tanulók jászberény évkönyv főgymnasium béké si gyula bratunac

Winter András 6. Megérkezés Tobolszkba

2011.12.03. 20:24 levéltárosok

VIII. 12. (VII. 30.) Behajózás délben a „Marianka” nevű hajóra: ahol van étterem és lafka, fedett fedélzet és kabinok.

VIII. 13. (VII. 31.) Éjfélkor befordult hajónk a Volgáról ennek mellékfolyójára, a Kámára, s a víz sodra, helyesebben a folyása ellen haladunk.

(...)

VIII. 15. (VIII. 2.) Még továbbra is a Kámán felfelé haladunk. Délben megérkezünk Perm-be, két és fél napi hajókázás után a Volgán és a Kámán. Itt rögtön, megérkezésünkkor kiszállást parancsoltak. Elhagytuk a „Marianka"-t, és a szomszédos vasúti állomáson készenlétben álló szerelvénybe vagoníroztunk be.
(...)
A vidék hegyes-dombos, ez már az Urál hegység ny-i lejtőihez tartozó táj, melyet a mind gyakoribbá váló fenyőerdők tesznek változatossá.
Már az Urál hegységben járunk.
VIII. 16. (VIII. 3.) Déltájban átmentünk az Urál keleti lejtőire. A gerincen áll az oly sok utazótól félemlített és megcsodált, bár jelentéktelen nagyságú, négyszögletes, szürke kőzetből faragott kőoszlop, melynek ny-i oldalára Európa, a k-in Ázsia felírást véstek.
Nézegessen határjeleket itt:

Ázsiá-ban vagyunk tehát! Hazánktól immár több ezer km-nyi távolság választ el, mely minden pillanatban nagyobbodik, minden kerékfordulat messzebbre visz be Ázsiá-ba, Szibériá-ba. Csendben, csüggedten tekintünk ki a tájra! Kétségbeesett lemondással, elmerült tekintettel, tele bánattal, aggodalommal. Hogy és mint lesz? Sorsunk, fordul-e még? S mikor indul vissza nyugatnak vonatunk?

Szólj hozzá!

Címkék: napló hadifogság szolnok hadifogoly urál winter andrás tobolszk

Levéltári esték - egy fantasztikus este

2011.11.30. 19:06 levéltárosok

2011. november 29-én 17.00 órától tartotta a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár soron következő programját, a Levéltári estéket.

A rendezvény rendhagyó módon a Szolnoki Főiskolán került megrendezésre, köszönhetően a Szolnoki Főiskolán működő Bethlen István Szakkollégiumnak, illetve "A tehetséggondozás műhelyeinek (TDK és Szakkollégium) fejlesztése a Szolnoki Főiskolán" című pályázatnak.

Dr. Fülöp Tamás, a Levéltár igazgatója köszöntötte a zsúfolásig megtelt előadó közönségét, majd -Guttyán Krisztina és a Skype segítségével- bejelentkezett Giorgio Tribotti, akinek a nagyapjáról, Maroni Nazzarenoról már írtunk a blogon.

/Giorgio Tribotti előadásának szövegét két részletben közölni fogjuk./

Az egyedülálló és megismételhetetlen pillanatokat magunk mögött hagyva köszöntöttük az ország legfoglalkoztatottabb és legismertebb kutató/előadó trióját, akik "Magyar katonai emlékek kutatása a Doberdó-fennsíkon" címmel tartották meg előadásaikat.

Pintér Tamás /történész-levéltáros/ az olasz front kialakulásának történetét, az 1915-től folyó isonzói csaták jellegét és jelentőségét ismertette. 

Stencinger Norbert /történész/ a 29-es népfelkelők doberdói harcait mutatta be a közönségnek.

Rózsafi János /helytörténész/ pedig az első háborús hónapok magashegyi harcairól, a kemény talajviszonyok miatti nehézségekről, az aknaháborúról, a kő alatti életről szólt.  

Köszönjük Mindenkinek!

 

Szólj hozzá!

Címkék: olaszország levéltár isonzó doberdó stencinger norbert rózsafi jános pintér tamás levéltári esték giorgio tribotti hadszíntér kutató

Dr. Fazekas Sándor előadása

2011.11.23. 14:23 levéltárosok

Dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési minisztert köszönthettük a Levéltárban 2011. november 22-én, kedden, abból az alkalomból, hogy a Levéltári esték című sorozat előadójaként megosztotta a hallgatósággal az Isonzó-völgyében /is/ fiaival szerzett élményeit.

2445 km. 20 nap. 189 óra és 12 perc a kerékpáron. 

A Nagy Háború "magyar frontját" is érintő túráról szóló előadáson hallhattunk /rövid kitérőként/ a Zrínyi-família útba eső emlékeiről, Csáktornyáról, Szentilonáról...

És aztán az Isonzó-völgy, Doberdó. Flitsch. Fogliano. Caporetto. Gorizia...

Milyen tájon járunk?

Somogyváry Gyula Virágzik a mandula című regényének részlete segíthet abban, hogy a mai, békés tájból visszaugorjunk csaknem 100 esztendőt...
 
„Messze északon távoli hegyek kéklettek. De a hegyekig mindenütt katlanszerű lyukakkal telepötyögtetett mezők, lejtők s dombok terpeszkedtek. Mintha valaha régen mesebeli óriások ágyúztak volna itt egymásra időtlen időkig, s csupán óriási gránátgödreik maradtak volna meg mindörökre. Egy pillanatra elmélázva állottam meg a tájkép előtt. Zöldellő berkek, lejtők s dombok voltak rajta, csak a dolinák tölcsérszélei meredtek siváran az emberre, s csupán itt-ott fehérlett ki a fű alól egy-egy mészkőtönk, vagy kisebb sziklarög. És köröskörül a község széle mentén fák voltak. Igaz, hogy csak ínséges kurta, girbe-görbe fák, igaz, hogy életük inkább csak tengődés lehetett a sovány anyaföld szikkadt kebelén, de mégis: fák voltak. Gyümölcsfák. Cseresznyék, meggyek, s főképpen mandulafák.
Ismertem a Karsztot. Dolinagödrökkel meglyuggatott csupasz, sivár, lehangoló mészkővilágát, mely a világháború legszörnyűbb és leggyilkosabb csataterévé avatta a doberdói fennsíkot. Sokszor elgondolkoztam a felett, mi teszi olyan hasonlíthatatlanul búsítóvá a Karsztot? A fátlansága? A víznélkülisége? A gyér fű alól mindenütt kivicsorgó fehér mészkősziklái? Avagy egyetlen valamirevaló növénye, az árvalányhaj? Mely olyan néma, de ismerős búbánattal hullámzott szerteszét Doberdó és Hermada sovány füvű sziklasivatagán, mint valami csendes földi tenger. Bizonyosan mindezek együtt okozzák e kővilág kedvlohasztó hatását. De talán legesleginkább a madárfütty hiánya. Mert nagyon-nagyon ritkán hallottam éneklő madarat azon a vidéken. S ez a némaság, Isten világának ez a csöndje dermeszti meg a lelket. A Karszt maga a megsüketült természet.”
 
 

 

Szólj hozzá!

Címkék: kerékpár miniszter i. világháború levéltár első világháború isonzó doberdó fazekas sándor drfazekassándor levéltári esték

Winter András 5. - Irány Tatárföld!

2011.11.19. 19:18 levéltárosok

...

VII. 28. Reggel 5 órakor megérkeztünk Kievbe, külső és távoli sínpárra tolatják ki szerelvényünket.

Ukrajna a későbbi Szovjetunió (akkor Oroszország) leggazdagabb tagállama, gabonatárháza, a „fekete föld=csernozjom” országa.
(...)
Kiev Ukrajna fővárosa, a Dnyeper folyó partján, kb. 800 000 lakossal, az ország egyik legősibb városa. Már 1000 évvel ezelőtt is az akkori idők egyik fontos kereskedelmi központja volt.
(...)
Megérkezésünk után pihenni sem engedtek időt a sok hadifogolynak. Felhangzott a „pocsitiri” ordítása a konvojoknak és végighajszolták a pleni tömeget a város főbb utcáin az orosz hadsereg győzelmét fitogtatva, hadi-reklám céljából. Ennek megtörténte után kisebb csoportokban konvojokkal elmehettünk saját költségünkön étkezni és vásárolni, vendéglőkbe, áruházakba és bazárokba. Már akinek volt rá pénze.
Kiszálltunk a vagonokból, menetelés be a városba: afféle dicsekedés a sok fogollyal. A nép részint kinevet és kigúnyol minket, de vannak, kik részvéttel néznek ránk, sőt egyesek ételajándékokkal is kedveskedtek néhányunknak. Este 7-kor tovább indulunk.
Hamarosan a Dnyeper-folyó partján megy a vonatunk. Az ajtókat, ablakokat nagy kiabálás, fenyegetés közben bezáratják, de az ablaktáblák befelé nyílnak, így esetleges lövés veszélye mellett kiláthatunk (a parti őrség ugyanis nem tréfál). Hatalmas vashídon robogunk át, majd több hidat látunk a folyó felett a bal partra átvezetni. A bal parti városrész síkon, a jobb parti dombokon épült. A város a távlatból impozáns benyomást kelt, hatalmas, kiemelkedő hagymatornyú templomaival (Karatin—Kiev 96 werst), távolból is kitűnő épületeivel, 800 000 főnyi lakosságának megfelelő terjedelmével. Közel a városhoz fekszik a békeidők egyik kedvelt fürdő és kirándulóhelye, Darnica. Most fogoly-gyűjtőhely. Egész nagy tábor, barakkok tömkelege. A szerelvényünkhöz ide beosztott hadifogoly-kufárok jönnek, akik kevés ennivalóért főleg pokrócot vagy köpenyt csalnak ki.
 
VII. 29. Kivagonírozás. Helyszűke miatt nagy sátrakban helyeztek el. Mindegy, hogy hol ülünk le, barakkokban, sátorban, mert a szabad ég alatti homokos föld, tetűtől, eldobált szeméttől, trágyától fertőzött. Szerencsémre egy régebbi századomtól való őrmester altisztünkkel találkoztam össze, ő már két napja van itt, s figyelmeztetett, hogy ne hagyjam magam az itt lévő régebbi, s már üzletileg berendezkedett, főleg cseh hadifoglyoktól kizsarolni, és hogy az utolsó kapott gázsi-maradékomból vegyek egy katonakabátot, mentől bővebbet, nagyobbat. Segítségével szereztem kabátot és hátizsákot is. Eddig csak a kenyeres tarisznyám /„A kenyértarisznya vagy kenyérzsák az első világháborús baka egyik leghasznosabb és legkedveltebb felszerelési tárgya volt, amit a szabályzatokat ötletesen „kibővítő” katonai leleményesség csak még népszerűbbé tett: gyakorlatilag mindent hordtak benne, ami méreténél fogva elfért és nem volt más, jobb helye a felszerelésen.” - forrás/ lógott a vállamon; csajka, evőeszköz, törölköző és a mosdószereim voltak benne.

Szólj hozzá!

Címkék: napló kijev winter andrás tatárföld kenyeres tarisznya ujlaki rezső uitz ujlaki

Főgimnáziumok: Jászapáti 2.

2011.11.15. 15:47 levéltárosok

A harmadik háborús tanév

Már két éven át folyt a tanítás a háború alatt az intézet szép, új épületében s reméltük, hogy otthonunkból a háború miatt nem is fogunk kiszorulni, midőn 1916. szept. első napjaiban megjelent egy katonai bizottság, amely az intézeti épületet kórház céljaira lefoglalta. A lefoglalást nyomban követte a kórház behurcolkodása, ami 24 óra alatt mégis történt, természetesen csak úgy, hogy az intézeti bútorzat, padok, fölszerelés stb. egy része az udvarra a szabadég alá került, más része a padláson halmozódott föl, harmadik részét pedig a kórház önhatalmúlag saját használatába vette. (...) a 4. sz. honvéd tartalék-kórház (...) az egész épületet lefoglalta, kivévén az igazgatói lakást, az igazgatói irodát és a tanácskozó termet, a többi résszel teljesen szabadon rendelkezett.

Az otthonából kiszorult főgimnázium a kath. közp. elemi iskola 7 termét kapta meg kárpótlásul, ami az öt osztály és a tanár szoba elhelyezésére csak éppen, hogy elégséges volt. (...)
A tanítás az egész iskolai évben az elemi iskola helységeiben folyt.
Bizton reméltük, hogy a kórház távozásával az intézeti épületet többé igénybe nem veszi a katonai parancsnokság s az uj, 1917-18-ik iskolai évet otthonunkban kezdhetjük, midőn váratlanul a katonai parancsnokság a szolnoki 68-as közös gyalogezred hadkiegészítő parancsnokságának háromtagú bizottságát delegálta és utasította, hogy vizsgálja meg az intézet épületét, vajon kórház berendezésére alkalmas-e? F. évi július hó 9-én szemlélte meg az épületet a katonai bizottság, azt kórház céljaira alkalmasnak találta és ilyen értelmű felterjesztést tett a katonai parancsnokságnak. A járási főszolgabíró úr, a községi elöljáróság s az intézeti igazgatóság is beadványban fordult a katonai parancsnoksághoz, hogy amennyiben égetően nem szükséges, ne foglalja el az iskola épületét. Ily módon nagyon kétséges, hogy a jövő isk. évet hol fogja megkezdeni a főgimnázium.
 
Tanárok:

Szólj hozzá!

Címkék: tanárok gimnázium tanulók jászapáti főgymnasium

Főgimnáziumok: Jászapáti

2011.11.09. 15:41 levéltárosok

A Jászság második legnagyobb városának /a város történetét bemutató könyv: itt/ katolikus gimnáziumának háborús éveivel foglalkozik a blog soron következő bejegyzése. 
 
 
A Jászság első gimnáziuma Jászapátihoz kötődik. Igaz, hogy csak bő egy évtizeden át /1767-1780/, de itt indult meg először a középfokú oktatás.
 
Az idén 100. tanévét ünneplő középiskolát 1912-ben alapították – ez volt a Királyi Katolikus Főgimnázium. /Képek forrása: itt/
 

Az első háborús tanév:
 
Forrás: a gimnázium évkönyvei

 
 
"A lefolyt iskolai évben az intézet elvesztette főigazgatóját, Spitkó Lajost, aki 1914. november 7-én halt meg. Helyette Őfelsége a király 1914. december 16-án dr. Badics Ferencet, a budapesti gyakorló főgimnázium igazgatóját, kir. tanácsost, a Magy. Tud. Akadémia rendes tagját stb. nevezte ki a tankerület élére.
 
A főgimnázium harmadik osztálya 1914. szeptember havában nyílt meg, s a vall. és közokt. magy. kir. minisztérium egy új tanárt alkalmazott Fellner Ferenc személyében.
Migály Béla h. tanárt az 1914-15. évre is alkalmazta.
Migály Béla azonban a lefolyt iskolai évben nem tanított, mivel hadi szolgálatot teljesített. Nem tanított Lőrik Ernő sem, akit szintén katonai szolgálatra hívtak be. Dr. Szaller Miklós iskolaorvost, továbbá Polgár Jenő izr. hitoktatót ugyancsak a hadi szolgálat akadályozta az iskolában való teendőinek elvégzésében.
 
Hadi szolgálatot teljesített:

Szólj hozzá!

Címkék: tanárok katolikus gimnázium tanulók emléktábla jászapáti doberdó iamiano lőrik ernő szaller miklós migály béla

Zádor István - egy hadifestő emlékei

2011.10.31. 13:11 levéltárosok

Zádor Istvánnak, a szolnoki Művésztelep egyik kiváló művészének közöljük a visszaemlékezésit. Ezen írás "A magyar királyi budapesti 29. honvéd gyalogezred és a magyar királyi 29. népfölkelő gyalogezred hadtörténeti emlékkönyve" című munkában jelent meg. 1. rész.

A 29-es népfelkelőkkel Szerbiában

Írta: Zádor István, az egykori 29. honvéd gyalogezred tart. századosa

 
A mozgósítás első napján a szolnoki művésztelepről Budapestre jöttem,
hogy ezredemnél, a m. kir. budapesti honvédgyalogezrednél jelentkezzem. Mozgósítási beosztásom szerint, mint tartalékos hadnagyot, századparancsnoki minőségben a 29-es népfölkelő-ezredhez osztottak be.
Ebben az ezredben tényleges tiszt csak az ezredparancsnok, segédtisztje és a három zászlóaljparancsnok volt. A századparancsnokok tartalékos, a szakaszparancsnokok népfölkelő tisztek. Századom alakuló és gyakorló körletéül a Magyar Színházat és környékét jelölték ki. Vagy 400 embert vezényeltek hozzám, akikből a 267 emberből álló hadiszázadot kellett összeállítanom, a megfelelő altisztekkel, kürtösökkel, dobosokkal. A 36 éven felülieket pedig haza kellett küldeni. Akkor még ez volt a felső korhatár az öreg népfölkelők számára. A következő napok éjt-napot igénybevevő lázas munkában teltek el. Ruhatárba, fegyverraktárba rohantam. Embereimet tetőtől-talpig mindennel felszerelni, merőben az ellenkezője volt annak, mint Szolnokon az Alföld nagy ege alatt, egymagamban a nagy természet előtt állni és festeni. A Magyar Színház volt a kaszárnyám. A színpad, nézőtér, páholyok szalmával feltöltve. Itt ezen a nem túlságosan tűzbiztos helyen pipáltak, éltek és aludtak embereim. A századirodámban Gombaszögi Frida öltözője. Az Almássy téren gyakorlatoztunk a hajnali órákban.
1914. augusztus hó 13-án volt az indulás. Útirány Bosznia. Reggel 2 óra 30 perckor menetkészen állt a század, zászlókkal és virágokkal díszítve az Izabella /ma: Hevesi Sándor/ téren. A kürtös imát fujt s mi a közönség „éljen a háború", „vesszen Szerbia" kiáltásai között elindultunk a Józsefvárosi pályaudvarra.

Szólj hozzá!

Címkék: szolnok bosznia népfelkelés művésztelep gyalogezred drina zádor istván hadifestő 29 es népfelkelők

Winter András 4. A fogság első hete

2011.10.24. 12:03 levéltárosok

"Így jutottam el én is elfogatásom napjáig.

1916. július 21. péntek reggel 3 és 4 óra között elfogtak az oroszok. Katonai beosztásom: a volt 68. közös gyalogezred 2.-ik században szakaszparancsnok-zászlós. Századparancsnokom Sándor főhadnagy;
/Dr. Sándor Zoltán, a berezovkai legénységi ún. „Kis Színház" igazgatójának portréja. Készítette Gerő Gusztáv (Károly) festőművész; Sándor az egyik áldozata az ún. osi hadifogoly-mészárlásnak./ többi szakaszparancsnok a századnál Maerle hadnagy, Pollner hadapródjelölt és Labdás hadapródjelölt voltak. Már két nappal ezelőtt járt a kósza hír, hogy OLIKA-nál ismét nagy sikere volt Bruszilov orosz tábornok offenzívájának: egy cseh ezred megadta magát, a frontunk át van törve, folyik a nagy felgöngyölítés. Mi a LIPA-folyó mocsaras partjai mentén állásban voltunk NOVOSTAV és HOLATIN községek közt.

Szólj hozzá!

Címkék: napló hadifogság hadifogoly 1916 offenzíva winter andrás bruszilov

Főgimnáziumok: Kisújszállás 2.

2011.10.21. 09:01 levéltárosok

 A harmadik háborús tanév:

"Iskolánk és a háború

Az intézeti épület
 
Intézetünk katonai célra e tanévben igénybe véve nem volt. De amiatt, mert a cs. kir. (nagyszebeni) 8. gyalogezrednek városunkban időző üdülő osztaga a központi ref. elemi fiúiskolát teljesen lefoglalta, az idén is helyet adtunk főgymnasiumunk földszintjén előbb két, majd három elemi osztálynak.
 
A tanári kar:
 
Hadi szolgálatot teljesítettek a tanári karból ez egész tanévben is: Kakasi Gyula, Oláh Károly, Szunyoghy Farkas, Szűcs Gergely. Első kettő az ország belterületén, Szunyoghy Farkas Szerbiában, Szűcs G. az orosz-román harctéren.
Mint népfelkelők be voltak még sorozva, de nélkülözhetetlenség címén bizonytalan időre felmentettek Szeremley Barna igazgató, Karácson Béla, Király Pál, Soós József és Vadai Ferenc tanárok.
 
Bár mint a háborús drágaságtól legjobban sújtott ún. fixfizetésű emberek magunk is hovatovább mindnagyobb mértékben rá vagyunk utalva a fenntartó testületek és az állam minél hathatósabb anyagi támogatására, tőlünk telhetőleg kivettük részünket a jótékonysági mozgalmak által megkívánt minden áldozatkészségből s a frontmögötti hazafias munkálkodás minden mozzanatából.
 
A tanulók
 
A tanév folyamán besoroztattak és hadbavonultak a következő ifjak:
Abonyi Pál, Bakondi Pál, Barabás Bálint, Emődy Sándor, Klein Lajos, Konkoly Antal, Magyarcsékei Korda Béla, Kövesi Vilmos, Babocsai Nagy Tibor, Nánási Tamás VIII., Deutsch Sándor, Gergely György, Janó Lajos, Komáromi István VII., Dávid Mihály V., és Szögyés Bálint IV. o. tanulók.
 
A harctéren levő katonák karácsonyi megajándékozására a Tanári kar és tanulóifjúság egybeadakozott 230 korona 50 fillért. A Kárpátokban hősi halált halt magyar és német katonák sírjainak gondozására és síremlékeire 87 korona 06 fillért.
 
Az oláh betörés folytán hozzánk menekült erdélyi tanulókat nem csak tandíjmentességgel, a segítő egyesület és általában a tanulóifjúság részéről nyert nagyszabású könyvsegéllyel, hanem, amíg lehetett, ingyenes délelőtti süteménnyel is támogatta intézetünk.
 

A negyedik háborús tanév:

Szólj hozzá!

Címkék: tanárok református gimnázium tanulók évkönyv kisújszállás főgymnasium

Főgimnáziumok: Kisújszállás

2011.10.19. 10:43 levéltárosok

Második állomásunk a Nagykunságon marasztal bennünket: Kisújszálláson járunk, "Móricz Zsigmond iskolájában".

 

A gimnázium 1717-ben indult, mint a Debreceni Református Kollégium partikulája.

Az iskola századforduló előtti évét pontosan ismerhetjük önéletrajzi ihletésű regényéből, a "Forr a bor"-ból.

A "Kisújszállási Ev. Ref. Főgymnasium" Nagy Háború alatti éveinek forrásaként ezúttal is a a Gimnázium évkönyveit használtuk fel:

 

 

"1914 - Adatok az év történetéhez :

A háború elején uralkodott országos bizonytalanság hatása alatt a tanévet a szokottnál kissé később kezdtük meg. Késésünk azonban mindössze egy hétre terjedt, mert szeptember 15-én megtartottuk a megnyitó ünnepélyt, megkezdettük a tanítást.
 
 
Szeremley Barna igazgató /1903-1917/ beszéde:
„Mélyen tisztelt hallgatóság! Kedves növendékeink!
Szorongó szívvel, remény és aggodalom között hányódó lélekkel állunk meg most itt a tanév küszöbén.
(...)
Óh, hogy volnánk nyugodt tervezgetésre képesek, hiszen, ha nem vagyunk is kishitűek és gyáván csüggedők, lehetetlen olyasmit nem éreznünk, hogy nemzeti önállásunk legféltettebb kincsei forognak e végzetes órákban kockán, Minden, amiért a gyermeknek, az ifjúnak az életre előkészülni, a férfiúnak küzdeni, testi-lelki ereje legjavát áldozni, az öregnek szíve és elméje legértékesebb tapasztalásait oltárra vinni első sorban illő és főképpen érdemes. Valami kifejezhetetlenül nyomasztó erővel hat le lelkünkre a sejtelem, a találgatás: vajon nem épen e pillanatban fordul e ott fenn Lembergnél a kocka, amely nemzetünk sorsát egy újabb ezredévre (...) megpecsételi.
 
(...) Adja az ég, hogy mire a tanévet befejezzük, a most dühöngő apokalyptikus borzalmak már szinte feledésbe menjenek, Mars sisakjában már régóta békés galambok verjenek tanyát.”
 
Személyi változások
 
„Ami a tanárkarban előfordult személyi változásokat illeti, két kartársunk mindjárt a háború kezdetén behívatván hadi szolgálatra, őket az egész év folyamán nélkülöznünk kellett.
Kakasi Gyula: "13 év óta tanító okl. rendes tanár", "1914. július 28-án vonult be a 29. népf. gyalogezredhez mint hadnagy, majd főhadnagy lett. Háború eleje óta Szolnokon: előbb mint a MÁV állomási vízművek őrségének, majd a Tisza és Zagyva-híd őrségének parancsnoka."
és Oláh Károly: "5 év óta tanító okl. rendes tornatanár"; "1914. július 28-án vonult be, mint tart. e. é. önk. tizedes a cs. és kir. 68 gyalogezredhez. Különféle belső, jobbára kórházi szolgálatban megfordult Bródon, Pécsett, Kiskunhalason stb.
 
Folyó évi január elején bevonult harmadik kartársunk  
Gömbös Miklós /jákfai; "Tanít 2 év óta"; magyar-latin-görögpótló irodalom, torna; tanárkari jegyző; a IV. osztály főnöke; besorozott B. oszt. népfölkelőként a 18. honvéd gyalogezredhez került Sopronba. Kiképeztetése után mint hadapródjelölt, az északi harctérre került, hol is 1915. június 20-án a lábán lövéstől megsebesülvén egy hónapig a kassai katonai kórházban feküdt. Felépülvén ismét az északi harctérre ment s nemsokára zászlóssá léptették elő; tartalékos századosként szerelt le; 1920-tól a bonyhádi gimnázium tanára; alapító és elnökségi tagja volt az 1942-ben Bonyhádon zászlót bontó "Hűséggel a Hazához" mozgalomnak. 1948 őszén az Államvédelmi Hatóság letartóztatta, majd betegállományba helyeztette, és 1949 tavaszán nyugdíjaztatta. 1964-ben hunyt el. /. Már az évzáró vizsgák megtörténte után június közepén vonult be
Vadai Ferencz /"Tanít 16 év óta. Okl. r. tanár. A tanári könyvtár és a természettani szertár őre."
Legközelebb besoroztatott, de még behívót nem kapott Szunyoghy Farkas /Okl. rendes tanár, a rajzszertár őre..”/

Szólj hozzá!

Címkék: tanárok református tanulók évkönyv kisújszállás főgymnasium

War horse - Könyv, színház, film

2011.10.14. 09:16 levéltárosok

Ló és ember. Ember és ló. Sokan, sokat írtak már kapcsolatukról. 

Michael Morpurgo 2007-ben jelentette meg War Horse című könyvét, amelynek feldogozása előbb a színházi, majd 2011-ben a filmes szcénát is elérte.

"Az első világháború kezdetén az ifjú Albert imádott lovát, Joey-t megveszi a lovasság, és az állat Franciaországba kerül. Hamarosan az ellenség fegyvereinek tüzében találja magát, és megkezdődik különleges odüsszeiája, melynek során mindkét oldalon szolgálnia kell, míg végül a senkiföldjén találja magát, teljesen egyedül. Albert nem tudja elfeledni Joey-t, és bár katonának még túl fiatal, veszélyes küldetésre indul, hogy a lovát visszaszerezze."  

London, National Theatre - jegyárak: 

Október 22-ig:

H-P: 15, 25, 39.75, 49.75 font

SZ: 15, 25, 39.75, 55 font.

Október 24-től

H-P: 15, 25, 40, 52.50 font

SZ: 15, 25, 40, 55 font."

 

Steven Spielberg rendezésében pedig jön a film is:

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: ajánló film könyv színház spielberg kisújszállás war horse csataló hadak útján lóavatás lóosztályozás

Winter András 3. - Bevonulástól a fogságba esésig

2011.10.10. 13:40 levéltárosok

 „Hogy is volt, mint is volt?

Békeidőben nem voltam katona, akkoriban még könnyen kicsúszhatott az ember a sorozásból.
 
1914. június végén és július első napjaiban Bécsben voltam diákjaimmal tanulmányi kiránduláson: Budapest, Balaton-környék, Graz-Semering-ből érkeztünk Bécsbe, a Hotel Sucherben szálltunk meg.
VI. 28-án reggel gyászlobogók lengtek az épületen, rendkívüli kiadású újságokat árultak az ordító rikkancsok: Szarajevóban megölték a trónörököst, Ferenc Ferdinánd főherceget és feleségét. A város képén sem a búbánat, sem különös izgalom nem igen látszott. A hiperlojálisnak ismert bécsiek zsúfolt kiránduló omnibuszokon, emeletes villanyosokon kirándulni mentek, hangos harmonika, citera-, és énekszóval. Mi is mentünk a programunk szerinti látnivalóink után. A bécsiek viselkedése mutatta, mennyire nem szerették a nagyon is cseh-barát trónörökös párt.
Winter András állomásai: 1914-1916 
 
Szolnokra hazatérve elutaztam az Arad melletti Gyorokra, ahol édesanyám vendégeskedett az ott nyaraló nővéremnél és az ő gyermekeinél a szőlőikben. Nem sokáig lehettem ott. Lemenve egyik reggel a faluba nagy izgalmat és mozgalmat láttam. Hatalmas plakátok hirdették: általános mozgósítás.

Szólj hozzá!

Címkék: napló 68 as gyalogezred winter andrás

Sajtószemle - Életmentő kártya

2011.10.04. 14:09 levéltárosok

 A hír:

Forrás: Kunszentmártoni Újság, 1914. szeptember 20. 3. oldal 

A hírben szereplő helyszínek:

Mitrovica

Óbecse

Térképen:

A magyar kártyáról, illetve arról a bizonyos piros nyolcasról: 

A Magyar Hadsegélyző Hivatal rendelte meg a játékkártyaterveket Kóber Leótól.
 
 
„Az első változatban az osztrák–magyar egyesített címer és az 1917-es évszám, valamint a világháború kezdetének éve (1914). A makk ászon az 1914–15 tél, a piros ászon az 1915 tavasz, a zöld ászon az 1916-os évszám látható. A tök ász rajzolatát a második kiadáson megváltoztatták: katonaládán levelet író baka került a lapra, míg a harmadik kiadás ilyen kártyáján ellenséges hadihajót elsüllyesztő tengeralattjárót és legénységét látjuk. A királyok képében a központi hatalmak legfőbb hadurai tekintenek ránk: Ferdinánd bolgár cár (makk); I. Károly (IV. Károly) magyar király (piros); Mohamed (Mehmed) török szultán és II. Vilmos német császár. Az ábrázolt személyek neve nem szerepel a királyokon.
Az alsó és felső lapokon az osztrák–magyar hadsereg vezérkari tisztjeit látjuk. A felsőkön: Jenő ésJózsef főhercegek, Conrad és Arz tábornokok, az alsókon Szurmay hadügyminiszter, Boroevics, Kövess és Rohr tábornokok portréja. A harmadik kiadáson elmaradtak az ábrázolt személyek nevei.
 
A kártya számozott lapjait nézegetve, képregényszerűen tűnnek elénk a háború eseményei:
 
·         a zöld VIII-on a hátországi béke, a munkáját családfő nélkül végző parasztcsalád;
·         a makk X-en díszegyenruhába bújtatott, fellobogózott örömkatona, a hős háború hírnöke;
·         a tök VIII-on családjától búcsúzó, harctérre induló baka.
 
Majd a csatatér eseményeiről tudósítanak a kártyalapok:
·         a makk IX-en nehéztüzérség;
·         a makk VIII-on légvédelmi üteg;
·         a makk VII-en tengeri csata valahol az Adrián;
·         a piros VIII-on rejtőzködő felderítő egység;
·         a tök X-en lőállásban várakozó katona;
·         a zöld IX-en gránátot vető harcos;
·         a zöld VII-en kézitusa.
 
A piros X, VII és IX lapokon sebesültek után kutató vöröskeresztes kutyát, bajtársát a segélyhelyre vonszoló katonát és sérülteket gondozó ápolónőket látunk.
 
A zöld IX-en és tök IX-en pedig milliók tragikus sorsára emlékezhetünk a gyászoló katona alakjával és az idegen földben nyugvó, elesett harcos sírhantjával."
 
 

 

Szólj hozzá!

Címkék: kártya magyar sajtószemle kunszentmárton zsárta kóber leó

A Karcagi Ref. Főgymnasium 2. rész

2011.10.01. 19:44 levéltárosok

 A 3. háborús tanév

Megnyitó beszéd

 
1916. október 2-án.
Mondotta: HORVÁTH FERENCZ főgimnáziumi igazgató tanár.
 
„A harmadik iskolai esztendőt kezdjük meg a mai napon a háború fergetegének zúgása közben A két előbbit még több-kevesebb nehézség mellett a saját helyiségünkben tölthettük; a háború nagyobb zavarokat nem okozott iskolánk életében. Szinte rendesnek mondható viszonyok közt folyt le az előző két év. Maga az iskolai munka majdnem zavartalan volt. Hadbavonult két tanárunk munkáját megosztottuk magunk között s így a tanításban akadályozó körülmények nem gátoltak bennünket.
(…)
A ma megnyíló új iskolai esztendőnek tartotta fenn a végzet, hogy iskolánk is súlyosan érezze a háború következményeit.
Az erdélyi határokat orozva átlépő új ellenség elől városunkba telepített gyulafehérvári katonai kórház szállt meg intézetünk épületében s az új iskolai évet a városi elöljáróság, bíróság vezetőségének szíves jóindulata folytán nyert helyiségekben kezdjük meg és végezzük is előreláthatólag.
(…)
Bármely irányba dőljön is el e világdúló háború, győzünk vagy vesztünk, a nemzet minden rétegének, minden fiának megfeszített erejére lesz szükség, hogy képesek legyünk pótolni a veszteségeket anyagi és szellemi téren; a rábízott talentumot kinek-kinek úgy kell forgatnia, hogy gazdag kamatokkal számolhasson be a számonkérés napján…”
 
Adatok az intézet 1916-17. évi történetéhez
 
„(…) a bekövetkezett oláh betörés miatt menekülni kénytelen erdélyi ref. tanárok elhelyezésének lehetővé tétele czéljából (…) Demeter Béla, sepsiszentgyörgyi főgymn. tanárra bízta az igazgató-tanács, mint helyettesre, az elhunyt kartárs tárgyait.
Tőkés Sándor és Kónya Sándor hadbavonult kartársak tárgyait az itthonmaradt tanárok látták el; kikre 1916 április 16-tól fogva a sepsiszentgyörgyi gymn. megnyitása miatt visszarendelt Demeter Béla óráinak és tárgyainak ellátása is nehezedett.
 
 
I. Ferencz József király temetésének napján a tanítás szünetelt az intézetben; résztvett ifjúságunk a ref. templomban tartott gyászistentiszteleten; délelőttjén pedig a városháza dísztermében az ifjúság kezdő és végző éneke között az igazgató mondott alkalmi beszédet. (1917. nov. 30.)
IV. Károly királlyá koronázásának ünnepét 1917. ja­nuár 3-án tartottuk meg a városháza dísztermében; az ifjúság énekei közt Horváth Ferencz igazgató mondott alkalmi beszédet.”
 
Intézetünk és a háború
 
„Intézetünk a háború okozta rendkívüli viszonyokat ebben az évben érezte meg különösen. Tornatermét az oláh betörés után idehelyezett 8. cs. és kir. gyalogezred, egyéb helyiségeit pedig — az igazgatói iroda, a természetrajzi és természettani szertárakon kívül —- a gyulafehérvári kórház foglalta el.
(…) csak a húsvéti szünidő után foglalta el az intézet saját helyiségeit.
 
Az oláh betörés /1916. augusztus 27-én Románia hadat üzent az Osztrák–Magyar Monarchiának. A románok betörésének következményeként pánikszerű menekülés vette kezdetét/ 29 erdélyi tanulót hozott intézetünk falai közé, kiket igyekeztünk könyvekkel, némelyeket ruhával, egy tanulót pedig étkezéssel is ellátni s többet anyagilag is segélyezni. Nagyobb részök, amint lehetett, visszaköltözött Erdélybe s ott folytatta tanulmányait; csak néhány maradt nálunk az iskolai év végéig.
Gyűjtöttünk a kárpáti harcokban elesett hősök sirgondozásának céljára a tanárkar körében 20 koronát, az ifjúság körében 74 korona 31 fillért.
Gyűjtöttünk a katonák karácsonyára 247 korona 53 fillért. Hemző Lajos kartárs az ifjúság körében hadibélyegeket gyűjtött.
 
Az „Imádkozik a király” jeligéjű gyűrűkből eladtunk 22 darabot 44 K értékben. Buzgólkodtak ifjaink a debreczeni katona-otthon javára árusított jelvények árusításában is a városunkban tartott katona-nap alkalmával (1917. febr. 11.)
 
Gyűjtöttünk a 29. honvéd gyalogezred özvegyei és árvái segítésére (…) összesen 100 koronát.
 
1916/17. évi növendékeink közül katonákká lettek:
 
Lukács Béla VI. o. t., Dósa Pál VII. o. t., Ungerleider Sándor VII. o. t., B. Fodor László VIII. o. t., Popovics Ferencz VIII. o. t, Berger Zoltán VIII. o. t., Klein László VIII. o. t., Kerekes István VIII. o. t., S. Nagy László VIII. o. t., Szécsy János VIII. o. tanulók.”
 

 

A 4. háborús tanév

Adatok az intézet 1917-18. évi történetéhez

 
Tőkés Sándor a háború kezdete óta katonai szolgálatot teljesít; Kónya Sándor - aki a háború elején orosz fogságba esett - hazajött ugyan 4 évi fogság után az iskolai év végére, de a katonai szolgálat alól nem mentesíttetett.
 
Hősi halált halt katonáink gyászünnepét felsőbb rendelet szerint 1917. 7. november hó 5-én tartottuk. Beszédet mondott Horváth Ferencz igazgató.
 
Intézetünk és a háború
 
„A VII. hadikölcsönjegyzés alkalmával ifjúsági tápintézeti alap javára az ifjúság körében 162 K 44 fillért gyűjtöttünk s hadikölcsönbe jegyeztük. Az igazgatóságnál ez alkalommal 1100 korona összegű egyéb jegyzés történt egyesek részéről.
 
Gyűjtöttünk a katonák karácsonyára 42 koronát, az anya- és csecsemővédő egyesület levelező tagjaitól eladtunk 39 08 korona árút. Szanatórium egyesület céljaira 17 70 koronát; a Zita királyné ünnepélyen az ifjúság filléreiből a kolozsvári pártfogó egyesület céljaira 49 korona 65 fillért; a márczius 15-iki Kossuth-szobor koszorú váltság fejében befolyt 88 korona 85 fillér felét a helybeli elesett hősök emlékalapja javára adtuk.
 
1917-18. évi növendékeink közül a szemléken alkalmasaknak találtattak:
1917. szeptember 19-én Kaufman Sándor VIII., Molnár József, Oláh István, Simon János, H. Tóth István VII., Víg György VI. o. t.,
az 1918. évi szemlén Ernszt László, Kertész Lajos és Csíkos Imre VIII., Szász Béla, Hegedűs Béla és Weiszbrum Vilmos VII. o. tanulók.
 
Az év folyamán
halála hírét vettük
 
Csatári Imre
 
1914-15. évben érettségizett tanítványunknak.
 
A legmagasabb rendű kitüntetést kapta egyik régebbi tanítványunk,
 
Rimaszombati Imre
 
főhadnagy, ügyvédjelölt: a Lipót-rendet.
/Rimaszombati Imréről egy külön bejegyzés jelenik meg a későbbiekben/ 
 
Fegyelmezés
 
"A háborús viszonyok ifjúságrontó hatását több ízben tapasztaltuk ebben az évben, különösen az eldurvulás je­lenségeiben. Egy III. o. növendéket illetlen magaviselete miatt eltávolítottunk. Több felsőbb osztályos tanulót durvasága miatt igazgatói megrovásban részesítettünk ; egy növendéket az iskolai felszerelések megrongálása miatt kellett szigorú eljárás és megrovás alá vennünk."
 
1994-ben emléktábla avatására került sor a Gimnáziumban. A tábla az első emeleten, szinte a tanári szoba bejáratával szemben található:
 

 

3 komment

Címkék: református gimnázium karcag évkönyv

Főgimnáziumok a Nagy Háborúban 1.

2011.09.26. 15:40 levéltárosok

Új sorozatunk a megyei főgimnáziumok sorsának alakulását mutatjuk be a világháború sodrában. 

Első állomásunk:

"Karczagi Ref. Főgymnasium"

 

A Gimnázium 1914-1918 közötti történetének bemutatásához a minden évben kiadott és Horváth Ferenc/z/ igazgató-tanár által "közzétett" iskolai évkönyvek nyújtottak segítséget.

Első rész

 

 

Az első háborús év:


"Megnyitó beszéd
 
Mondotta: HORVÁTH FERENCZ /munkásságáról itt, halotti beszéde itt/ főgymnasiumi igazgató-tanár 1914. szeptember hó 14-én:
 
(…)
„Fegyverek zaja közt hallgatnak a múzsák."
(…)
Hallgatnak a múzsák a mostani harcizajban is.
(...)
E világháború ágyúszörnyeinek dörgése, fegyvercsattogás, puskaropogás zaja közt, a leghevesebb harcok idején gyűltünk össze ma e helyen, a múzsáknak e hajlékában, hogy megnyissuk az uj iskolai esztendőt.
Ifjak, serény múzsafiak! Nem tudjuk, mit hoz reánk a jövendő, a háború kockája vethet hatot is, vakot is. Azt azonban tudjuk, hogy örömben, bánatban, győzelem vagy vereség esetén is ugyanaz marad az iskola tiszte. A mire teremtette az isteni atya a múzsákat, hogy az istenek dicső tetteit az ének hangjaiban megörökitsék, ugyanarra a célra vannak hívatva a művelődésnek intézményei, megőrizni mindazt, a mit az ősök érdemest alkottak, amit tanultak maguk oktából vagy idegen forrásból, átszállítani a jövendő számára csorbítatlanul azokat az erkölcsi és szellemi javakat, melyeket a nemzet ezredéves léte alatt összehalmozott s öröklővé tenni azt a kincset késő századokra! Ez volt hivatásunk a béke idején s ez marad a harcok viharai közt s ez leend a harcok befejeztével is bármilyen lesz a jövendő.”
 
 
Adatok az intézet 1914-15. évi történetéhez
 
“(…) katonai kötelezettsége két kartársunkat: Kónya Sándort és Tőkés Sándort elszólította az iskolai békés munka színhelyéről; óráikat az itthon maradt kartársak látták el.”
 
Intézetünk és a háború
 
“A nemzetünkre zúdult világháború folytán minden hazai intézményre és és polgárra eső kötelesség teljesitésból, áldozatkészségből intézetünk, tanárkarunk s ifjuságunk is kivette részét.
A hadbavonultak hátramaradott családtagjait gyámolító segitő munka szervezésében résztvett tanárkarunk több tagja; tudósitó-irodát szervezett az ifjúság bevonásával Hemző Lajos kartárs.
A hadbavonultak árvagyermekeinek meglátogatására nyert az árvaszéktől megbizást Fazekas Gyula; hadicélokra fém tárgyakat gyűjtött az ifjúság utján Garzó György;
az első hadikölcsön jegyzésében részt vett ifjuságunk is, jegyzett a gyűjtött összegből 150 korona névértékű 6 zárolt járadékot a posta takarékpénztár útján.
 
Előadást rendezett ifjuságunk a vöröskereszt és vörös félhold javára.
Elárusítottuk a boszniai és hercegovinai segítő akció bi­zottságától küldött levelező lapokat.

Mindjárt a háború elején katonai szolgálatra behívattak tanárkarunk tagjai közül: Tőkés Sándor és Kónya Sándor tartalékos honvéd hadnagyok.
Tőkés Sándor a debreceni 11. honvéd gyalogezred kötelékében, előbb helyi szolgálatot teljesitett, majd a telefonkezelői tanfolyamra rendeltetett s jelenleg az északi harctéren szolgál ilyen minőségben;
Kónya Sándor a kolozsvári 21. honvéd gyalogezred kötelékébe tartozik, azzal vonult az északi harctérre s a háború első veszteségei idején hadifogságba került s mint ilyen előbb Oroszország Pensa tartományában Csembár városban, majd Rasdolnojeban; jelenleg pedig Kabarovszkban eszi a hadifogság keserves kenyerét.
 
Tanáraink közül az első népfelkelői szemle alkalmával alkalmasnak találtatott Nagy Kálmán, de nélkülözhetetlenség címén felmentetett, a második népfelkelői szemlén alkalmasnak találtatott: Hemző Lajos, felmentése iránt megtörtént az előterjesztés; a legutóbbi május 27-én tartott pótnépfelkelői szemlén alkalmasnak találtatott: Papp Imre,
Szeőke Kálmán, dr. Zsigmond Ferenc.
Elöljáróságunk érdekökben is előterjesztéssel élt Tanítványaink közül a 19, 20 évesek közül alkalmasnak találtattak (négyen voltak kötelesek szemlére jelentkezni) Józsa János 7 o t., Betes Mihály és Lacka Sándor 8 o. t., az elsőnek az 913/1915 számú m r: értelmében a 7. osztályról, a két utóbbinak a 8. osztályról kiadtuk bizonyitványát s érettségi bizonyítványát is. Kíséri őket áldásunk s könyörgésünk az Istenhez, hogy a dicsőséggel, diadallal megvivandó harcból épségben segitse őket haza.
18-ik éves 7. és 8. osztályos tanítványaink szemlére állítása most van folyamatban.
 
Iskolánk életét a lefolyt évre nézve nem zavarta meg a háború. Kórházi helyiségül sem foglaltatott le intézetünk épülete, rendesen folyt tehát az iskolai munka, csak az évet rövidítette meg.”

 

 

  

A második háborús év:

Szólj hozzá!

Címkék: református gimnázium karcag évkönyv főgymnasium

Winter András 2.: Kedves fiaimnak!

2011.09.22. 18:14 levéltárosok

 

In memoriam!
 
1916. július 21.
1920. december 24.
 
Kedves fiaimnak.
 
H. Heine: Buch der Lieder. (:8.) Szemelvény.
 
„Und die Seiten der Zicher greift er schnell
Und singt dabeit…
Ei! Kennt ihr auch das alte Lied,
Das einst so wild die Brust druchglüht,
Ihr Seiten, die nennen es Himmelfreud,
Die Teufel, die nennen es Höllenleid,
Die Menschen, die nennen es Liebe!"
 
„És a citera húrjait gyorsan pengeti, s énekel közben...
Hej! Ismeritek ti is azt a régi dalt, mely egykor olyan vadul áttüzesítette a mellet, ti tompult és szomorú húrok ti? Az angyalok mennyei örömnek nevezik, Az ördögök a pokol kínjainak mondják, Az emberek szeretetnek hívják!"
 
A szeretet tartotta bennem a lelket, ez adott erőt a gyötrelmes, kíntól-terhes rabesztendők, sok-sok meghalt remény, elviselhetetlennek hitt sebek, lemondások, az átkozott Szibéria, az álmok, kínok, gyötrelmek, eltűnt remények hazájának elviselésére.
Hadifogság, te megalázottak rabsága, hadifogság, mely oly sok bajtársnak csak egy kis fakeresztes dombos sírhant alatti elmúlást hoztál. A túlélőknek sem maradt belőled más, mint a fájó emlékezés az elmúltakra, fájó betegség testünkben és lelkünkben!
Az idő nagy gyógyító. Hullámai elmosnak sok mindent. Feledve már a sokezer hátrahagyott útkilométer, a havas éjszakák dideregtető hidege, a fagyott-égő könnyek, a haldokló bajtárs utolsó szava, a szenvedések emléke. Itthon vagyunk, hazánkban, szegény Magyarországon. Itthon, hogy újra dolgozzunk búba-gyászba borult, szétdarabolt magyar közösségeinkben, szeretteinkért és egész népünkért. Értetek mentek harcba a férfi-apa, a testvér és fiú, értetek fog dolgozni újra munkába állva itthon is a béke, a munka új életet teremtő fegyvereivel.
 
Fiaim! Szíve egész melegével, forró szeretettel üdvözöl benneteket édesapátok! Olvassátok hadifogoly naplóm másolatát megértéssel.
 
SZOLNOK, 1930. július 20.
Winter András
 
P.S.
A napló hézagos adatait fogságbani tanulmányaim jegyzeteivel, társak és idegenek felvilágosításaival, saját tudásom adataival is kiegészítettem. Néhol be-becsúszott az egyéni érzés, a lelkivilág titkolni akart, másokra, idegenekre nem tartozó dolga, az érzelem, nézet, felfogás is.
Sebaj!
A napló sebtében írt pongyola stílusán a mostani leírásnál sem sokat javítottam, nem tartottam érdemesnek átjavítani, átfésülni.
Néhány hadifogságból hazatért magyarnak, elsősorban éveken át jól ismert tábor- és barakktársamnak, Laky Imre: Sárga veszedelem című 1925-ben Budapesten megjelent könyvéből ollóztam ki néhány, jegyzeteimből kimaradt adatot. Bevallva nem szégyen, még akkor sem, ha kiadnám nyomtatásban naplómat. Legfeljebb jegyzetben, idézőjelben a kevés átvettet feltüntetném láthatóan. Nem sok dolgom akadna ez esetben sem.
Az idézett versek vagy más idézett szemelvények a „pleni" hangulat változó szeszélyei szerint tetszettek, amik akkori lelkiségemnek igen megfeleltek, s ma az idők távlatából esetleg magam is gondolkozóba esem felettük. Ám jegyzeteimben voltak, jellemzők voltak hangulatváltozásaimra, tehát lemásolom néhányukat.
 

Szólj hozzá!

Címkék: bevezetés napló winter andrás

Winter András: Szolnoktól Szolnokig 1.

2011.09.12. 17:29 levéltárosok

Új sorozat indul a blogon:

Winter András szolnoki gimnáziumi tanár első világháborús naplóját adjuk közre folytatásokban.

Az irathagyaték Dr. Bedey Endre felajánlásából került a Levéltárba. Maga a Napló már publikálásra került /1992-ben/ Szabó István neve alatt.

Ki volt Winter András? A sorozat első részében erre a kérdésre adunk választ.

Winter András 1883-ban született Mádon, Zemplén vármegyében, evangélikus családban. Iskoláit Kassán /elemi/, Késmárkon /líceum; itt érettségizett 1902-ben/, illetve Budapesten /Pázmány Péter Tudományegyetem: természetrajz-földrajz szak - 1902-1907/ végezte.

Tanárként az alábbi iskolákban dolgozott:

 

 


 

 

 

1911-ben kerül tehát Szolnokra Winter András, és tanít még bő három évtizeden keresztül a Szolnoki Magyar Királyi Állami Főgimnáziumban, a mai Verseghy Ferenc Gimnáziumban /1922-től e név alatt/. A gimnázium falai közt folyó tevékenységéről jó képet nyújt a minden tanév eseménysorát összefoglaló évkönyv, melyek hasznos adalékként szolgáltak történetünkhöz.

Winter András visszaemlékezéseit a Napló szerint adjuk közre. Ahol szükségesnek láttuk, hosszabb-rövidebb kiegészítéseket, képeket, linkeket szúrtunk be a Napló sorai közé - az Olvasó számára jól elkülöníthetően.

 

Szólj hozzá!

Címkék: sorozat napló tanár winter andrás

Női katonák a háborúban 1.

2011.09.02. 12:56 levéltárosok

Boudicca, Jeanne d’Arc, Rozgonyi Istvánné Szentgyörgyi Cecília, Zrínyi Ilona, az egri nők, Lebstück Mária, Bányai Júlia, „az éjszakai boszorkányok”.

A háborúk története nem a nők története. Részt vettek ugyan a háborúkban – de általában nem fegyverrel. Mivel a katonai nyilvántartások is eleve a férfiakról készültek, így a női katonák felkutatása elég reménytelen vállalkozásnak tűnik.
Nem a hadiüzemekben dolgozókról, a betegápolókról, „egyéb” személyzetről, kisegítőkről beszélünk, hanem a ténylegesen harcolókról. /Nem mintha az előbb felsorolt állásokban helytállók nélkül meg lehetne vívni egy sikeres háborút…/
 
A sajtószemlénkben említett kunszentmártoni lelkes kunhölgyek mellett róluk lesz szó ebben a sorozatban.
 
Az első történet "Cugszfirer asszonyságról" szól, aki nem más, mint 
 
Dull Lászlóné, Hevesy-Nagy Margit /”Hevesy-Nagy Márton”/,
 
aki 42 hónapig volt a fronton, kétszer sebesült, két vitézségi érmet kapott.
 
 

 

Szólj hozzá!

Címkék: nők mezőtúr cugszfirer női katona dull lászlóné

Katonadalok 2.

2011.08.31. 14:24 levéltárosok

 

Márki Zoltánnak 

 

"... a háború előrehaladtával egyre több a sebesülésről, a halálról, a hazatérés lehetetlenségéről szóló dal." /Szabó Dániel tanulmányából/
 
Így van ez a Kimegyek a doberdói harctérre című katonadallal is, amely a szerkesztő személyes kedvence is. Előadó: Széles András.
 

Babos Krisztina jóvoltából ismertük és szerettük meg az alábbi két olasz katonadalt.
 
1. Fuoco e mitragliatrici
 

 
A dal kommentjeinek böngészése közben az egyik megjegyzés Maroni Nazzareno unokájától érkezett: róla és a többi Szolnokon elhunyt olasz hősi katonáról írtunk egy korábbi bejegyzésben.
Reméljük, olvassa majd a Mi hozzászólásunkat is a nagypapáról...
 
 

 

Szólj hozzá!

Címkék: zene olaszok katonadal doberdó olasz hősi halottak

A háborús nyereségek megadóztatása

2011.08.28. 12:11 levéltárosok

Dr. Kuszka István és társai 1916-ban olyan javaslattal léptek elő a vármegyei törvényhatósági bizottságban, amely nagy hullámokat vetett szerte az országban, és egy nagyon érzékeny kérdést érintettek.

Dr. Küry Albert alispán Tisza István miniszterelnöknek címzett levelében az alábbiakkal indokolja a javaslat megszületését:

 

Az egyre kirívóbb vagyoni különbségek okát a háborúban, illetve a hadiszállítókban, a bankokban találták meg. Komoróczy Géza -a Bihari Péter könyvérőlírt recenziójában- az alábbiakban foglalta össze a kérdés lényegét:

"A zsidók elleni indulat forrpontja nyilvánvalóan a hadiszállítások körüli botrány volt. Elázott bakancstalp, szétmálló egyenruha-posztó, romlott konzerv. Bihari meggyőzően hivatkozik arra, hogy a galíciai fronton az orosz hadsereg első sikerei nyomán rohamosan növekvő szükséglet és a hátország felkészületlensége hirtelen ajánlkozó vállalkozók kezére juttatta a nagy haszonnal kecsegtető hadiszállítást. Ezek a no name vállalkozók részben a közeli Máramarosból, Erdélyből kerültek ki, és történetesen zsidók voltak, akiket szatócsból, helyi kereskedőből, ami addig az egyedül lehetséges megélhetés volt számukra, a nagy katonai megrendelések villámgyorsan nagy volumenű hadiszállítókká változtattak át. A front közelében csak ezek a kereskedők fogták fel, hogy ahol kereslet van, ott szállítani lehet, és kell, és érdemes. Kezdetben talán maguk sem voltak tisztában azzal, mire vállalkoznak, és a csábító üzleti lehetőség többükben a felelőtlenséget serkentette fel. A földbirtokosok nem mozdultak meg, nem zsidó gyárosok és kereskedők nem voltak. A csalást a magyar társadalom egésze termelte ki. Haszonélvezői a felelőtlen vállalkozók voltak, vesztese - a frontkatonákon kívül - az egész magyarországi zsidóság. Erről a tárgyról sokkal többet kellene tudnunk, sokkal részletesebb dokumentációval kellett volna Biharinak is előállnia, már csak azért is, mert az ellenkező irányból nagy adattömeget zúdítottak a közvéleményre már mindjárt a háború lezárultával (Kozma Nándor, Hadimilliomosok, 1918 stb.) és még majd éveken át."

Szende Pál 1917-ben megjelent könyvében a szakember szemével elemezte a kérdést: a magyar háborús adótörvények és kormányzati lépések kapcsán úgy vélte, hogy

"az agrár érdekképviseletek egyre-másra hozzák meg határozataikat, hogy a hadinyereségadó terhét elsősorban a kereskedők és iparosok viseljék. A hozzájuk közel álló sajtó jobb ügyhöz méltó buzgalommal azt a hitet igyekszik a közvéleményben kelteni, mintha a háborús konjunktúra előnyeit kizárólag a kereskedelem és ipar élvezte volna, s az igazságos adóztatás követelményekép hirdetik, hogy a közterhek alatt roskadozó földbirtokkal szemben ezt az adót a „hadseregszállítók” fizessék."

Nézzük ezután a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéből induló javaslat sajtóvisszhangját:

 

Láthatjuk, hogy a sem a Szeged és vidéke, sem a Zala nem bánt kesztyűs kézzel a javaslat elkészítőivel: "felháborító írásmű", "dzsentri-gőg", "tudatlanság", "atavisztikus emberek", "őlustaságuk"...

Szende Pál már említett könyvének folytatásában így vélekedik az agrár érdekképviseletek elképzeléseiről /így természetesen a Kuszkáék által beterjesztett javaslatról is/: "...mindkét állítás megtévesztő és a tájékozatlanok félrevezetésére alkalmas. A valódi tényállás az, hogy a háború folytán növekedett egyenes adóteher túlnyomó részét  már eddig is  az ipar és kereskedelem viselte, és a hadi nyereségadójavaslat elégséges alapot nyújt arra, hogy a földbirtok az adó alól meneküljön."

A hadi nyereségadóról aztán megszületett az a törvény, amelynek első paragrafusa így szól:

 

Szólj hozzá!

Címkék: sajtó háborús komoróczy géza nyereségek szende pál bihari péter

3 magyar játékfilm a harmincas évekből

2011.08.24. 12:14 levéltárosok

Három játékfilmet ajánlunk a hőségtől meggyötört Olvasónak. Három -általunk értékesnek gondolt- olyan alkotást, amely az első világháború időszakában játszódik.

1. Café Moszkva /Székely István, 1936/

Munkacíme: Csak egy éjszakára

"Mint Balogh Gyöngyi és Király Jenő kimutatta, Székely filmje Kertész Casablancájánakelőzménye, ősképe: témája, dramaturgiája, karakterei és helyszínei egyaránt ezt jelzik. Mindkét film alapja a férfi szerelmi csalódása, és erre az alapra épül rá a nagy szerelem próbája, a végzetes találkozás helyszíne mindkettőben egy világmodellként értelmezhető lokál és a tágabb környezet: az ostromlott erőd, ahonnan csak nehezen lehet menekülni."

 

 

 

2. Két fogoly /Székely István, 1937/

Zilahy Lajos regényéből. Orosz hadifogság. 

 

 

3. Elcserélt ember /Gertler Viktor, 1938/

"Benedek Péter, a kikapós, kártyás földbirtokos és Pongrácz István gépészmérnök együtt harcolnak a fronton. A két férfi megtévesztően hasonlít egymásra. Pongrácz tévedésből Benedek kabátját veszi magára, amikor a lövészárokba becsap egy lövedék és rajta kívül mindenki meghal. Az orvos azt hiszi, Benedek a túlélő. Pongrácz súlyos fejsebe miatt nem emlékszik semmire, így Péterként tér haza a családjához..." /port.hu/

 

Szólj hozzá!

Címkék: filmek évek harmincas

Károly király gyermeknyaraltatása

2011.08.22. 10:28 levéltárosok

IV. Károly király 1918 tavaszán indította el azt a nagyarányú gyermeknyaraltatási mozgalmat, amelynek élére Dr. Vadnay Tibort (miniszteri tanácsos, belügyi államtitkár, szociálpolitikus; A magyar jövő c. tanulmány írója, az ún. Horthy-akció szervezője) nevezték ki kormánybiztosként. (Előzmény: az 1917 nyarán Zürich mellett nyaraló 120 tuberkolózisos kisgyermek üdültetésének megszervezése.) 

Vadnay 1918. április 17-én írt levelében tájékoztatja az alispánt (dr. Küry Albertet) a mozgalomról („… magyar gyermekek tízezrei nyernek elhelyezést az ausztriai tengerparton és fenyvesvidékeken, ezzel szemben pedig nagyszámú osztrák gyermeket akarunk magyar falvakban nyaraltatni.”), illetve arról, hogy Jász-Nagykun-Szolnok vármegye is azok közé a vármegyék közé tartozik, amelyekben nagyszámú ausztriai gyermeket kívánnak elhelyezni.

A kormánybiztos levele részletesen szól a nyaralás időtartamáról (6 hét), a résztvevők koráról (6-12 évesek), a vendéglátó családok díjazásáról (60 korona/gyermek, legalább 2 gyereket kell fogadni). Az alispán feladata pedig, hogy megfelelő propaganda kifejtésével késztesse a törvényhatóságokat megfelelő számú család „gyűjtésére”. 

 
Milyen sikerrel járt a sok-sok ezernyi családot megmozgató akció?
 
A magyar gyermekek tengerparti táborozása tk. botrányba fulladt. Az akciónak ezt a részét a Magyarországi Munkások Gyermekbarát Egyesületre bízták. melynek keretében kb. 20 ezer gyermek utazhatott Abbáziába (Opatija), a tengerpartra. Számos újságcikk foglalkozott a témával (pl.: Nyaralásból deportálás, Világ, 1918. 08.03. 3.o.). József Attila és József Eta is a nyaraló gyermekek között volt, így József Eta és József Jolán emlékeiből, leveleiből, beszámolóiból érdekes adalékokhoz juthatunk a tábor működésével kapcsolatban (Lásd: Irodalomtörténeti Közlemények, 1960/5.).
 
A vármegyében zajló nyaraltatásból szinte minden település kivette a részét. Annak ellenére, hogy az elhúzúdó háború társadalmi-gazdasági következményei már évek óta nehezítették a települések lakóinak életét, sikerült (úgy-ahogy) zökkenőmentesen lebonyolítani a nyaraltatást.
A helyi nyaraltatási bizottságok előre kigondolt forgatókönyv alapján jöttek létre; az elnöki teendőket vagy a polgármester, vagy a községi jegyző, vagy egy helyi főmegbízott, vagy (ha a nyaralóhely nem jegyzői székhely volt) az illetékes körjegyző által mgbízott helybeli lakos látta el.
 
Akadtak azonban problémák:
 
Szervezési anomáliák az érkezéskor, amelyek igencsak „lehűtötték a lakosság érdeklődését és várakozását”:
 

Szólj hozzá!

Címkék: kormánybiztos károly király vadnay tibor

Sajtószemle - Hadi étlap

2011.08.17. 08:17 levéltárosok

A falevelek lehullottak; elmúlt az első karácsony, egyre több a hősi halott, a sebesült, a fogságba esett katona; már van segélyalap, hadikölcsön. Nehezedik az otthon lévők helyzete.

A Mezőtúr és Vidéke 1915. májusában /1915. 05.09. 2.o./ az alábbi részletes útmutatóval és tanácsadással sietett a hátország segítségére:

"Csak úgy bírjuk ki becsülettel, ha okosan gazdálkodunk. Azért jó tisztába jönni a kérdéssel: mit szabad ennünk, mit vásároljunk."

Lássuk!

 

Szólj hozzá!

Címkék: mezőtúr hátország hadi étlap

Olasz hősi halottak

2011.07.26. 15:39 levéltárosok

Az első világháborús magyar részvételt lezáró trianoni békében /1920.06.04./ a VI. rész foglalkozott a hadifoglyok és a sírhelyek kérdéskörével.
 
Kiemelendő:
 
  • a hadifoglyokat és a politikai internáltakat a lehető legrövidebb időn belül haza kell szállítani;
  • gondoskodni kell arról, hogy az „eltemetett katonák és tengerészek sírhelyei tiszteletben és jókarban tartassanak”
  • a földi maradványok hazaszállítására irányuló kérelmeket teljesítik
  • az elhunyt hadifoglyok, polgári internáltak sírhelyei „ jókarban tartandók”
  • a hadviselő felek „kölcsönösen egymás rendelkezésére bocsátják: 1. az elhaltak teljes névjegyzékét a személyazonosságuk megállapításához szükséges összes adatokkal együtt; 2. a személyazonosság megállapítása nélkül eltemetett összes halottak számára és sírhelyeik hollétére vonatkozó minden felvilágosítást.”
 
A békeszerződés aláírása után nem sokkal el is indult a munka. A budapesti olasz misszió vezetője a belügyminiszter segítségét kéri: állapítsa meg, hány olasz hadifogoly tartózkodik Magyarországon; a belügyminiszter továbbítja a kérést és a feladatot az alispánok felé; az alispánok pedig kérik a törvényhatóságuk területén lévő településektől a számokat.
 
 
A húszas évek második felétől /lásd: 1927: olasz-magyar barátsági szerződés/ kezdve ismét elmozdulás történt a kérdésben.
A belügyminiszter 4601/1926. III. sz. körrendeletével tájékoztatta a törvényhatóságokat, hogy a viszonosság elve alapján el kell tekinteni a sírok exhumálásával és összpontosításával kapcsolatos illetékek és járandóságok felszámolásától, ugyanis az olaszok „hőseink földi maradványainak hazaszállításánál minden illetéket elengedtek és úgy intézkedtek, hogy nekünk a sírásók munkadíján kívül más személyi járandóságot nem kellett fizetnünk.”
A körrendeletben szereplő kimutatás szerint egyébként az országban 132 temetőben 3781 fő olasz hősi halott és internált található. Ez a szám 1933-ra 3802-re nő.
 
További változások is történnek az első tervekhez képest: míg 1927 folyamán két helyszínen /Ostffyasszonyfa, Budapest/ tervezik megvalósítani az összpontosítást, addig 1933-ra –a fent említetteken túl – további hat település szerepel az elgondolásokban: Győr, Kenyérmező, Miskolc, Nyíregyháza, Székesfehérvár, Zalaegerszeg.
 
1933. március 3-án megszületett az a honvédelmi miniszter tollából származó rendelet, amely tk. eldönti a felsorolt helyszíneken túl fellelhető olasz sírok sorsát. Gömbös Gyula /honvédelmi miniszter: 1929-1936/ arról értesíti az érintetteket, hogy 1933 novembere és 1934 áprilisa között kerül sor az exhumálásra és az összpontosításra. Az értesítésben részletesen tájékoztatnak a majdani körülményekről: a vízhatlan zsákokról, koporsókról, „egyéb kellékekről”, a sírásók munkadíjáról, a túl drágán dolgozó temetkezési vállalatok mellőzéséről…
 
 
Azt, hogy mennyire nem volt egyszerű a dolga a törvényhatóságoknak, jól mutatja Jászberény város esete:
 
Jelentés /1933. április 21./ az alispánnak:
„A 4 olasz katona sírja teljes biztonsággal ki nem mutatható. Ez irányban az ügy tisztázása érdekében mindent elkövettem, de eredmény nélkül. Beleznay Mátyás ny. honvéd alezredest ezen ügyben szintén meghallgattam; azt jelentette, hogy 1920-ban, az ő vezetése alatt már megkísérelték a hősi halottak személyazonosságát kipuhatolni, hogy azokat a keresztfákra felírhassák, de már akkor is el voltak teljesen korhadva a hősök sírja melletti primitív kis hantok. Egyéb ismertető nyom nem volt kipuhatolható.” 
 
A sikeres lebonyolítást követően 1934 tavaszán újabb hősi halottakról ad hírt Szolnok városa. A részletes névjegyzék alapján nyár közepére tervezték, majd hajtották végre a szállítást. 
 
A Szolnokról elszállítottak névsora /1933 és 1934/:
 

Szólj hozzá!

Címkék: szolnok olaszok rákoskeresztúr jászberény gömbös gyula kunhegyes csépa olasz hősi halottak exhumálás

süti beállítások módosítása